Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
KOSSUTH ÉS CSÍNYT 669 Ha vonakodnak, exequáltasd. Confiscatioért folyamodtak a gazok ? ezért lakolniok kell, saját magok mondák ki magokra az ítéletet.«2 9 Az amnesztia kérdésében pedig Kossuth mégegyszer körvonalazta álláspontját április 5-i levelében, amelyben Csányi március 27-én feltett kérdéseire válaszolt. Közölte, hogy nézeteit korábbi, Bemhez intézett levelében kifejtette már, mivel azonban »nem barátja a hazának hasznos szolgálatokat tett érdemes férfiak desavouirozásának«, nem akarja visszavonni a Bem által adott amnesztiát, »de igenis annak káros következményeit annyira mérsékleni, mennyire a status java ezt okvetlenül megkívánja« s ezért kimondta, hogy nem érvényes az amnesztia a rablókra, gyilkosokra, gyüjtogatókra, a határon kívül szököttekre, a magyarhű elemek vagyonelkobzásának kimondóira, a cári csapatokat behívókra és a magánkártérítésre kötelezettekre. Ugyanebben a levélben rendelte el Kossuth a külföldre távozottak vagyonának elkobzását, valamint a magyarellenes hivatalnokok elbocsátását is.30 Nem célunk itt részletezni azt a sokoldalú tevékenységet, amelyet Csányi Szebenbe március 24-én történt megérkeUfce után kifejtett, hogy a fegyverrel visszahódított területeken helyreállítsa a rendet és a magyar államhatalom tekintélyét. Kossuth szellemében járt el, amikor erőt mutatott : keményhangú kiáltványokat bocsátott ki," ostromállapotot hirdetett, elrendelte a fegyverek beszolgáltatását, korlátozta a szász önkormányzatot, az elmenekülteknek visszatérésük esetére bocsánatot, ellenkező esetben vagyonelkobzást helyezett kilátásba s egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy írásban vagy szóban szemükre ne vesse a szászoknak árulásukat és annak következményeit. Ez azonban elegendőnek is bizonyult a rend helyreállítására, erősebb eszközökhöz nem kellett Csányinak nyúlnia, egyetlen elfogatást sem kellett eszközölnie. »C'sányi szelleme — írja az egyik szemtanú — sehol sem volt inkább elemében, mint itt, hol mondhatni egy cháost kellett újra rendezni.«31 Amikor Bem Szeben elfoglalása^ után Gyulafehérvár ostromára indult, hogy Erdély felszabadításának munkáját befejezze, a magyarországi fősereg már előrenyomulóban volt, hogy megkezdje diadalmas tavaszi hadjáratát. Kossuth maga is a táborban tartózkodott s onnan küldte leveleit Csányinak, amelyekben — számítva arra, hogy Bem a régi tervek értelmében kivonul seregével Magyarországra — Csányira bízta Erdéllyel kapcsolatos terveinek megvalósítását. Április 1-i levelében kérte Csányit, hogy mozdítsa elő Bem mielőbbi kivonulását a Bánátba, támogassa a helyetteséül kiszemelt Czecz ezredest, torlaszoltassa el az öt erdélyi szorost és hágót és ami a fő, »teremtsen, mit teremteni tud, katonát, fegyvert s munitiót mindenek felett«. S feltárta Csányi előtt nagy tervét, hogy a háborús felfordulás megrázkódtatásai között kellene egyszerre végrehajtani a nagy operációt , amit békés viszonyok között csak lassan és nehezen lehetne megcsinálni : felszámolni Erdély ósdi, feudális közigazgatási szervezetét és beolvasztani az egységes, központosított polgári államba. »Erdélyt organisálni kell — írta neki — csak ez által testesülhet az unió valósággá, Institutióinak harmóniába kell hozatni Magyarországgal, 29 Kossuth s. k. levelét 1. OL. Csányi-iratok 1278. rakt. sz. 30 Kossuth levelének s. k. eredetijét 1. a Csányi-iratok 1278. rakt.sz. csomójában. 31 Csányi szervezömunkájáról részletesebben ír Kővári László, aki mint hivatalos »történeti jegyző« tartózkodott Bem táborában s a Szeben elfoglalását követő hetekben Csányit is elkísérte szász- és székelyföldi körútján. (Erdély története 1848/49-ben. Pest, 1861. 208. s köv. 1.) L. még Márki S. idézett tanulmányát, 11*
