Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
626 BAB.TA ISTVÁN Kossuth a kétségbeejtő órákban határozottabb, mint valaha s ezernyi teendője között most is az elsők közé tartozik, hogy Csányit tájékoztassa és rajta keresztül a drávai hadsereg helytállását igyekezzék biztosítani. Szeptember 9-én újabb 30 000 forintot küld neki, további 50 000-et helyez kilátásba s biztosítja, hogy »annyinak megtételére, ami emberileg lehetséges, mindent elkövet.« Értesíti, hogy másnapra várják vissza Bécsből az országgyűlés küldöttségét »alkalmasint semmi, vagy rossz válasszal, mert hiszen már néhány nap óta kezünkben van az austriai ministerium nyilatkozata, miszerint azt állítja, hogy Magyarország önálló kormányzatát sanctionálni a királynak nem volt joga, mert ez a Sanctio Pragmaticaval ellenkezik.« »Már. most tehát tudjuk — folytatja Kossuth — mért kell pártütésnek lenni, mért a magyar falvaknak elpusztíttatni Magyarországon. Néhány óra alatt eldöntő crisisnek nézünk elébe. A ministerium semmi esetre meg nem maradhat. Esterházy már lemondott, Széchenyi megtébolyodott. A bécsi árulás dühbe hozza itt az embereket s az országgyűlés elhatározva lenni látszik Magyarország önnállásának megvédésére bármi halálos veszélyre is. Én mindent elkövetek, hogy a lázadások kikerültessenek, a mozgalom gyeplőjét az országgyűlés tartsa kezébe, a dynastialis szín megtartassék s István herczeg maradjon a végrehajtó hatalom élén, mellynek Ön is kell, hogy tagjává legyen. Azonban a reactio itt is emeli fejét, mi vigyázni fogunk mindkét oldalra, hogy a nemzet jövendője ne kockáztassák, de el vagyunk határozva a hallatlan árulással semmi esetre sem alkudni.« E sorok után, amelyek éles megvilágításba helyezik Kossuth szeptember-eleji politikáját, következnek a gyakorlati intézkedések a védelem megszervezésére. »Most három főmomentum van — folytatódik Kossuth levele — egyik Pest és Komárom, erről mi gondoskodunk. Másik a Kegyed állomása, harmadik a Beőthyé53 . Önök ketten lehetnek a hazának megmentői azáltal, ha seregöket a nemzet számára együtt tartják. Tapasztalni fogja Ön, hogy Jellasics ereje nem olly igen nagy, mint hirlelik s Isten áldja Önt azon határozatért, hogy védtelenül nem teendi lábát honunk földére ; csak ez legyen meg, csak legyen minden mozdulata háborítva, akadályozva, még ha nyomulna is előre, csak igen sebesen ne nyomulhasson, én nem esem kétségbe hazám sorsa felett.« ígéri Kossuth, hogy az országgyűlés másnapi határozatát futárral fogja megküldeni s »kimondhatatlanul fontos volna — kéri Csányit — ha Ön s a parancsnoksága alatti honvédek és nemzetőrök és némelly sorkatonaság, mellynek legénységére kell szükség esetén támaszkodni, futáromra azzal felelnének, hogy a nemzet rendelkezésére állanak.« »Én az Istenre kérem Önt — fejeződik be ez a levél is a szokásos biztatással — ne nézzen parancsot, ne utasítást, hanem éljen teljhatalmával,amint szükségesnek látja. Ön tudja ott a helyszínén, mi jó, mi nem, másra ne hallgasson senkire. Isten őrködjék a haza felett.«54 Lent a drávai táborban éppen azon a napon következett be a Csányi által régen előre látott drámai fordulat, amelyiken Kossuth a fenti levelet írta. Szeptember 9-én kapta ugyanis kézhez Teleki Ádám vezérőrnagy a Dráván túlról a szeptember 1-i és 4-i királyi manifesztumok nyomtatott példányait s Csányi még aznap jelentette a minisztériumnak, hogy Teleki a Muraközt ellenséges támadás esetén ki akarja üríteni s harc nélkül akar visszavonulni. »így most ismét ott vagyok igen kevés különbséggel — jegyezte 53 Beöthy Ödönt szept. 3-án nevezte ki a minisztérium a Csányiéhoz hasonló hatáskörrel a szerbek ellen harcoló seregek teljhatalmú kormánybiztosává. 54 Kossuth iktatószám nélküli levelét 1. a Csányi-iratok 1274. sz. kötegében.
