Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth és Csányi 593
610 BAB.TA ISTVÁN elsősorban Kossuthtal és Szemerével tárgyalt.1 3 Még nem érkezett meg, amikor Kossuth már intézkedett, hogy a június 3-i jelentésében a katonaság eltartására igényelt összeget haladéktalanul megkapja. »Ha a föld alól is kell teremtenem — írja neki Kossuth — lesz pénz, csak tudjam, hol és mikor kell.«1 4 Csányi pesti tartózkodása után pedig a drávai hadsereg ügye végérvényesen a kormány és a közvélemény érdeklődésének homlokterébe kerül. A pesti tárgyalások eredményeként megélénkül a katonaság és a nemzetőrség összevonása a Drávánál s az előreláthatólag megsokszorozódó feladatok elvégzésének megkönnyítése végett Szemere már június 11-én felhatalmazza Csányit, hogy polgári biztosokat nevezzen ki, akik a tábor szükségleteinek ellátásában és a »jó hazafiúi szellem fenntartásában« segítségére legyenek.15 S úgy látszik, hogy a pesti tanácskozásokon alakult ki az a vélemény is, hogy szükség esetén a katonaság .és a nemzetőrség mellett a felkelt nép erejét is igénybe kell venni a támadás elhárítására. Erre mutat legalább is a tolnai alispán június 11-i beadványa a belügyminiszterhez, amelyben közli, hogy a Pestről visszautazó Csányi Szekszárdon tárgyalt a megye vezetőivel, s azt kívánta, hogy a megye »a jelen veszedelemnek elhárítására okvetlen megkívántató sereget lakosságához mért arányban bizonyos határnapig egy evégre kijelelendő helyre a nemzeti őrseregre megállapított qualificatio figyelembevétele nélkül kiállítsa«. Utasítást kért tehát ebben az ügyben. Szemere a felterjesztést átküldte a gyengélkedő Kossuthnak — bizonyítéka ez is annak, hogy fontos döntések Kossuth nélkül nem születhettek meg — s Kossuth a következőkét írta az akta hátlapjára : »Véleményem az, hogy tenni kell ; a Drávára dülő megyék köteleztessenek Csányi rendelete szerint saját megyéjök határának megőrzése s a berohanások meggátlása végett tömegben fegyvert fogni. Hasonlót Bács magyar lakosai, Pest alsó része, Csongrád, Csanád, Arad, Jászkunság stb-re nézve, Szegednél a magyar nép védelmére egyesülés végett.«16 Az általános népfelkelés gondolatának ez az első felmerülése Csányitól származik tehát s bár megvalósítására csak a szeptemberi napokban került sor, mégis az a lelkes fogadtatás, amelyben Kossuth részéről részesült, mutatja, hogy már a viharfelhők gyülekezésének időszakában is ők ketten látták a legtisztábban a veszélyt és az ellene való sikeres fellépés eszközeit. Nincs helyünk itt arra, hogy a magyar-horvát viszály június-júliusi fejleményeit részletezzük s ismertessük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a magyar kormány ez alatt az idő alatt tett, hogy a polgárháború veszélyét becsületes megegyezés útján elhárítsa.17 Ismeretes, hogy e fejlemények 13 Fentebb idézett jún. 3-i jelentések utóiratában mondja Csányi, hogy jún. 8-ára ér Pestre. t 1 4 OL. Csányi-iratok 1285. rakt. sz. Pénzügyminiszteri levélek. 16 A rendelet fogalmazványát 1. OL. 1848-as bélügym. ein. 299. sz., a tisztázatot Csányi-iratok 1265. rakt. sz. Belügyminiszteri levélek. — Csányi, mint kormánybiztos, elsősorban a belügyminisztériumnak volt alárendelve, kiemelkedő fontosságú jelentéseit pedig a miniszterelnöknek címezte. A döntés azonban jelentéseivel kapcsolatban többnyire minisztertanácson történt, ahol — különösen a horvát kérdésben — Kossuthnak volt a legnagyobb befolyása. 16 Augusz Antal szekszárdi alispán beadványát Kossuth hátiratával 1. OL. 1848-as belügym. ein. 350. sz. 17 A teljes forrásanyag felhasználásával ismerteti ezeket a tárgyalásokat Károlyi Á. : Gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Bpest. 1932. I. k. 369. s köv. 1,
