Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja 24

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK l'TJA 41 év folyamán azzal a veszéllyel, hogy a vele kapcsolatos gazdasági zavarok, élelmezési bajok, szenvedések és nélkülözések miatt ellenünk fordul a város és falu dolgozó népe. Az infláció elsősorban s egyre gyorsuló ütemben a dolgozó tömegeket sújtotta. Nekünk ezen a téren tapasztalataink nem voltak és különösen az első időben szinte tehetetlenül álltunk ezzel a jelenséggel szemben. A régi rend hívei kárörvendve látták az infláció növekedését és ezzelegyütt a dolgozó nép elégedetlenségének fokozódását. Azt hirdették, hogy ebből a bajból saját erőnkből nem is tudunk kilábalni, itt csak külföldi — értsd : amerikai — kölcsön segít. Ennek az elméletnek megfelelően ezek az elemek mindent megtettek, hogy a pénz romlását ne tudjuk megfékezni s e célra az államgépezet rendelkezésükre álló részét is tőlük telhetően felhasználták. Jellemző volt magatartásukra, hogy amikor június elején pártunk sürgetésére a kisgazda miniszterelnök vezetésével összeült végre egy értekezlet, amelynek célja az infláció megfékezésére szolgáló rendszabályok kidolgozása lett volna, az ülés kezdetén a kisgazda miniszterelnök és pénzügyminisztere azzal az indokolással, hogy nekik egy fontosabb megbeszélésre kell menni, elhagyták az ülést. A kisgazdapárt pénzügyi szakértője, a Nemzeti Bank volt igazgatója pedig hozzászólását 1 azzal kezdte : szermtem a legjobb az volna, ha az infláció folytatódnék. 1 Ilyen viszonyok között a kommunista pártra hárult a jó pénz megteremtésének feladata. Pártunk augusztus l-re tűzte ki a pénzreform napját. > Az időpont körül nagy vita volt, mert a szociáldemokrata párt pénzügyi szakértője, aki egyébként később Londonba szökött, amellett kardoskodott, hogy ezt a dátumot tegyük későbbre, október l-re. Ez azt jelentette volna, hogy a dolgozó nép szenvedései, melyeket a pénzromlás okozott, két hónappal ( ' tovább tartottak volna. Már pedig e követelés teljesítésének beláthatatlan következményei lehettek volna, mert a nélkülözések olyan fokot értek el, hogy július utolsó napjaiban már Miskolcon, Ózdon, Kunmadarason fasiszta ízű megmozdulások keletkeztek belőle. Minthogy a kommunistákon kívül senki sem bízott a jó pénz sikerében, nem is kért részt az előkészítésből sem. Ez a munka az egész ország előtt a kommunista párt vállaira nehezedett. Barát és ellenség feszült várakozással tekintett e vállalkozás sorsa elé. Amikor azután augusztus első napjaiban kiderült, hogy a pártnak sikerült ezt a nehéz és számára szokatlan feladatot jól megoldania, természetesen ugrásszerűen megnőtt a befolyása a munkások és szegényparasztok között, de még az értelmiségiek és azon kispolgári tömegek közt is, amelyek maguk is áldozatai voltak a pénzromlásnak. A jó forint százezrekkel és milliókkal értette meg, hogy pártunk felismeri a dolgozó tömegek szükségleteit és ki tudja elégíteni ezeket a szükségleteket. Élesen és világosan mutatkozott meg újra : a mi politikánk a dolgozó tömegek gazdasági érdekeinek kielégítésével vágott egybe, ellenségeink és versenytársaink viszont a dolgozó tömegek nyomorának fokozásától remélték céljaik elérését.. Pártunk egy sor más kérdésben is megmutatta, hogy meg tudja védeni a dolgozó nép érdekeit. A parasztságot például ezekben a hónapokban rendkívül zaklatta a malomuzsora. Pártunk erre felvetette a malmok állami ellenőrzését, amely ellen a malomuzsorában érdekelt kisgazda tőkések azonnal tiltakoztak. Ezzel elidegenítették maguktól és mifelénk irányították a dolgozó parasztság egy részének rokonszenvét. Mi a háborúsujtotta parasztgazdaságok és a földhözjuttatottak megsegítésére javasoltuk, hogy a 15 holdon aluli gazdákat mentesítsék a beszolgáltatás terhei alól és helyette a jómódú parasz-