Századok – 1952
Tanulmányok - Király István: A parasztság felbomlásának néhány kérdése (1900–1914) 437
450 KIIIÁLY ISTVÁN első vasút megnyitása után vette rohamos lendületét, mivel a vasúti szállítási lehetőségekkel megnyíltak a külföldi piacok is.«2 4 A gyümölcstermelés területén a legfontosabb a kajszinbarack volt, ezenkívül a szilva és a meggy. Kecskeméten az 1880-as évektől fejlődik a szőlőkultúra, »1874-ben a fillokszerának a hegyes vidéken történt fellépése után mind nagyobb lendületben kezd fejlődni a homoki szőlőkultúra. 1892—1900-ig 3202 hold szőlőt ültettek.« »1900—1912-ig 3380 hold szőlőt ültettek.« »1905—1907-ig ültették a legtöbb szőlőt, mivel ekkor az összes szőlőterület elérte all 000 holdat.«25 A gyümölcstermelés is fejlődik a századforduló körül. A kecskeméti piacra : 1886—1896-ig 7 887 183 tótkosár 671 110 kerekkosár 1896—1906-ig 9 567 530 « 319 086 « -gyümölcs került.2 6 A tanyákon lakó parasztok, ugyancsak a századforduló után, egyre több baromfit visznek a kecskeméti piacra. 1911-ben 800 ezer db. baromfit adtak el.2 7 Az 1910-es évek elején kezd Kecskeméten fejlődni a zöldségtermelés. Habár nagyobb lendületet az 1920-as években kap. »Jelenleg mintegy 70 család körülbelül 80 holdon foglalkozik zöldségtermeléssel, A zöldségtermelők kisbirtokosok . . .«2 8 Érdekes, hogy a jellegzetes kertkultúra mellett még mindig elég- nagy területet foglalt el a gabonaneműek vetésterülete. 1910-ben a 79 ezer holdas határból még mindig 5000 hold volt az ugar. Nagykőrösön a zöldségtermelés volt a domináló. Itt is a zöldségtermelés — mint a gyümölcstermelés Kecskeméten, a vasutak kiépülése után indult meg. Nagykőrösön uborkát és salátát termeltek nagy tömegben. De a gyümölcstermelés is fejlődött. Nagyobb mennyiségű szilvát, almát és barackot termeltek. A szőlő területe is növekedett. Az 1896. évi kimutatás szerint 2421 k. h. 852 négyszögöl volt a szőlő területe. 1925-re pedig 4311 k. h. 364 négyszögölet telepítettek be szőlővel.2 9 A többi duna-tiszaközi nagy parasztvárosokban szintén fejlődik ebben az időszakban a kertkultúra. A harmadik övezet, a gabonatermelő övezet. Ez az övezet nem a századforduló után alakult ki, mint a tejgazdaságok övezete, vagy mint a kertgazdasági övezet, mely a századforduló idején erősödik meg, hanem már korábban is megvan. Elválását a tej- és kertgazdasági övezet kialakulása, illetve megerősödése teszi szembeszökővé. Ez az övezet adja a legelmaradottabb parasztgazdaságokat. Területe főleg a Tiszántúl. De megtalálható mindazokon a helyeken, ahol nem tudott kifejlődni a tej- vagy kertgazdaság. Sőt még a tejgazdasági és kertgazdasági övezetekben is jelentős területet foglalnak el a gabonaneműek. 24 Bende László: A kecskeméti szőlő- és1 gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét. 1929. 82. 1. 25 U. o. 25. 1. 26 U. o. 64. 1. 27 Lakos Béla: Kecskemét gazdasági fejlődése. Huszadik Század 1913. II. k. 360—1. 1. 28 V. o.. 362—63. 1. 29 Galántai Fekete Béla: Nagykőrös. Bp. 1927. 123—126. 1.
