Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja 24

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK l'TJA 39 talanságát. Kezdték üldözni a földhözjuttatott telepeseket, a sváb földekre került újgazdákat.. És ez az üldözés hamarosan nemcsak az újgazdákkal, de a kommunistákkal és a demokrácia őszinte híveivel szemben is egyre erőteljesebb és kihívóbb lett. A földhözjuttatott parasztság, melynek száma több mint félmillió volt az országban, most kezdte csak észrevenni, hogy mit jelentett a kisgazdapárt választási győzelme. Abból a rohamból, amely a kiosztott földek vissza­vételére indult, sokkal jobban megértette, hogy miről van szó, hogy mit jelent a kisgazda demokrácia, mint a kommunista újságcikkekből és nép­gyűlési magyarázatokból. Az általános támadás hatására a földhözjuttatott- parasztság meg­találta hozzánk az utat, pártunkhoz fordult segítségért. Egyre fokozódó számban jelentkeztek szervezeteinknél a megriadt parasztküldöttségek és védelmet kértek tőlünk. Volt olyan küldöttség, mely 300 tagból állott. Pártunk természetesen segítségére sietett szorongatott szövetségesének, a dolgozó földhözjuttatott parasztságnak és kiadta a jelszót »Megvédjük a földet«, »Földet vissza nem adunk«. Ezzel egyidejűleg ellentámadásba mentünk át a reakció minden meg­jelenési formája ellen. A falvakban és városokban mozgósítottuk a tömegeket és népítéletek, népmozgalmak formájában sorra távolítottuk el a falvakból, a városi közigazgatásból a reakciós elemeket. Száz és száz községben, városban a néptömegek, miután nyilvános gyűlésen határozatot hoztak, eltávolították, kiűzték a jegyzőt, vagy más népellenes elemet. A népítéletek következtében, melyeket pártunk vezetett, megnőtt a tömegek önbizalma és a vidéken kezdték visszaszorítani a felbátorodott reakciót. Ezzel párhuzamosan pártunk megindította a harcot arra, hogy a kisgazdapártba beépült reakciós elemeket leleplezze, onnan kiszorítsa, elszigetelje őket ft kisgazdapárt rendes, demo­kratikus dolgozó paraszti és kispolgári tömegeitől és ezeket a tömegeket az ország demokratikus építésének szolgálatába állítsa. Pártunk követelte, hogy a kisgazdapárt lépjen fel saját reakciós elemeivel szemben, segítsen biztosítani a földosztás eredményeit és zárja ki tagjai sorából a legismertebb reakciósokat. E követelések mellett nyíltan fellépett a kisgazdapárt bal­szárnya is, ami mutatta, hogy befolyásunk kezdett tért hódítani e párt demo­kratikus rétegeiben. -A reakció támadása következtében megerősödött a munkásegység és a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fogásának követelése. Pártunk kezdeményezésére 1946 március első napjaiban a Függetlenségi Fronton belül létrejött a Baloldali Blokk, mely a kommunista, a szociáldemokrata és a paraszt­párt mellett a szakszervezeti tanácsot is magában foglalta. Ez az új szervezet, melynek pártjai a választásokon majdnem 42%-át kapták a szavazatoknak, a kommunista párt befolyásának megerősödését jelentette az egész munkás­osztályra és a szegényparasztságra, s erősen korlátozta a szociáldemokrata párt vezetőinek manőverezési lehetőségeit ellenünk. 1946 március elején a Baloldali Blokk követeléseinek nyomatékául fel­vonultatta a budapesti munkásságot. Az imponáló, fegyelmezett, 400 000-en felüli tüntető nagygyűlés fenyegető hatására a kisgazdapárt kénytelen volt teljesíteni követeléseinket. Országgyűlési képviselő tagjai közül a 21 leg­kompromittáltabbat kizárta, beleegyezett abba, hogy az újgazdákat a juttatott földről semmi címen nem lehet kimozdítani, valamint abba is, hogy a szén­bányák után az olaj és bauxit bányákat is államosítják, a bankok állami

Next

/
Oldalképek
Tartalom