Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 425 tójának csupán az első lépést kell egyedül a hadseregre támaszkodva megtenni, ha e».sikeres, akkor a következőket már a nép széles tömege támogatja. Bottyán nagy gondot fordít arra, hogy ez az első lépés biztos és határozott legyen. Október 15-én már Kecskeméten van, ahol nagy körültekintéssel a hadjárat előkészítésévé] "foglalkozik. E lsq~I3adata, hogy a lerongyolódott, kedvetlen sereget ütőképes haddá szervezze. Addig, míg neffi_xendefkezik áThadak fize téséhez szükséges_pénzzel és katonáinak nin cs renr) es ruhá ja,, nem îricTiîT él.139 ""befcséiïyï' Kecskemét városát kötelezi megfelelő számú »mundér« elkészítésére.160 A hatíak fizetésére Bottyánnak 20 000 forintot küld.16 1 Számítani kellett arra, hogy a dunántúli bújdosó kuruc k atonák tömegesen csatlakoznak az*ezredekhez, s hogy emiatt zavar ne legyen. minden_ ezredes me gk apta a maga hadfogadó teriile tét: Kisfaludy György Vas vármegyé-Ьеп^^КГЛаТиЗу László Zala vármegyében, Sándor László Veszprém és Fejér vármegyében fogadhat katonát, Török István Sopron-, Somody András (Ádám) Somogy-, Balogh Ádám Tolna- és Baranya-, Goda István Győr-, Komárom-, Esztergom-megyékből egészítheti ki a maga ezredeit. A szabad legények a Sennyei, Pongrácz, Lóczy, Szinay és Fodor László vezetése alatt harcoló hajdúkhoz álljanak. A portánként kiállítandó hajdúságot Török István, Horváth Zsigmond és Fodor László vegyék számba és osszák a gyalog hadak közé.162 A hadak élelmezését, a fiscalitások számbavételét és felhasználását Török István szenátorra, Horváth Zsigmond consiliáriusra és Fodor Lászlóra bízta. Fodor László feladata a pénztár kezelése, ő veszi számba az ezredeket és adja ki fizetésüket.16 3 Gondja van Bottyánnak az átkelés tech nikai biztosítására is ; két kompot és egy hajót csináltat, melyek azonban meglehetősen lassan készülnek el.16 4 Különös figyelme t fordít arra, hog y s eregét er fcplcsileg előkészítse és kénessé tegye a nagy "vállalkozásra. A kecskeméti mezőn pihenő hadakat kemény fegyelemben tartja ; szigorúan büntet minden lazaságot, kicsapongást. »Hogy penig az katonáim részegeskedjenek : szemérem [szégyen] volna az énnékem, mellyet el sem szenvedék ; az minthogy az városban meghagytam : egy csöpp bort se adjanak a katonaságnak. Sőt az népemet mindenütt tiltom az részegségtől« — írja Rákóczinak.165 "Rr^tyá n Soltnál gondolja, ahov á sáncot akar építeni ; Bercsényi azonban ebben csupá n időhúzá st lát. " s ~egy re si effet i a^ indulást. 1 6 " Oktöher utolsó napjai lázas készülődésben teltek el : Bottyán nem kíméli a fáradságot, mint írja : »... az Dunán által való menésemben szorgalmatossan munkálódtam éjjel és nappal«.16 7 Október 30-ára, égy szombati napra elkészülnek a kompok és a hajók. Ezekkel a hajdúság azonnal Solt irányába, indul.16 8 A Duna partján Horváth Tamás, a hajdúk kapitánya portyáz két századjával. Bottyán úgy tervezi, hogy már november 1-én, hétfőn maga is a hajdúk után indul a fősereggel,16 9 de november 2-án 159 Ld. Bercsényi levele Rákóczinak. A. R. IV. 702—705. 1. 160 SzKK.: Jeszenák es. lt, Prot. Rák. I. 5. 1. 161 A. R. IV. k. 705—708. 1. 162 A. R. IV. k. 736—738. 1. 163 Bercsényi ezt főhadvezéri kiadványában jóváhagyja. A. R. VIII. k. 8—10. 1. 164 A. R. IX. k. 262 ; 264. 1. 165 U. o. 255—257. 1, 166 A. R. IV. k. 702—705 ; 709—10. 1. 167 A. R. IX. k. 264—267. 1. ' 168 U. o. 262. 1. 169 U. o. 262. 1.
