Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
426 VÄRKONYI ÁGNES még Kecskeméten van. Ezer gond és munka között még arra_is van jdeje, hogy a bnggá. fnrrlnl n sze génység pan aszát meghallgassa. Már indulófélben van, mikor Balogh Mihályné szabadszállási szegény asszony számára nyilt levelet irat, melyben megparancsolja, hogy a szegény "-nyomorult asszony bárhol megismeri egyetlen tehenét, amit Csámpái György tőle elhajtott, aífalusi bírák kötelesek neki azt visszaadatni.17 0 ff. Gondos és körültekintő előkészülés után november 4-én hajnalban indul Bottyán a derékhaddal Kecskemétről a Duna felé, hogy ott átkelvén, megkezdje hadműveleteit a Dunántúlon, ahol »minden kigondolható és végbevihető dolgokat« kész elkövetni.17 1 A dunántúli vidékek kulcserőssége Földvár vol t. Kßgvetlenül a Duna part j án ~e mclkede tt, Pakstól északra, Solttól kissé délre ol yan~helyen , afiol viszonylag könnyű az átkel és. mert egy kisebb sziget két ágra osztja a folyót. A földvári erősség nem várnak épült : régi bencés monostorból alakították át katonai erőddé a XVII. század végén.172 Az erőd magja a monostor főépülete volt, emellé később erős, masszív őrtornyot építettek. Az ily módon várrá alakított monostort a Duna felől a régi falak védték, másutt földsáncok vették körül. Nehezen me pkö 7. elí ti h;' tő helyen áll t, s ebben rejlett, fő erőssége. Keleten a Duna s a meredek part, északon a város nehezítette meg a Talak megmászását. A várhegy déli és nyugati lábánál két mocsaras tó, az alsó és felső tó feküdt. A falak ajá a két tó közötti gátakon és a malomárok töltéseken keresztül lehetett jutni. Nem volt nágy vár, a&_ őrség kb. A dunántúli események s a Bottyánvár körüli harcok bebizonyították, hogy akj Dunántúlon megakarja vetni a, lábát— я.ппя.к mindenekelőtt Földvár várát kell elfoglalni a. Bottyán világosan látta, hogy első feladata a földvári őrség kiverése s a vár alapos megerősítése : »mint előbbeni levelemben megírtam, földvári sánczot fogom renoválni, ha úgy tetszik Fejedelemségednek« -—»írjamég Kecskemétből Rákóczinak.174 A földvári várat már a júniusi harcokban megismerte s akkor a maga kárán tanulta meg azt, hogy a kuruc sereg gyenge tüzérségével, résbontó ágyúk nélkül nehezen érhet célhoz. Taktikát változtatva, már az átkölt özés alatt kiadta a z ostromra vonatkozó parancsot. Éjjel kel t3k"~at a 1 TWl.ván я, hjjjrmsagot, azonnal h ädirenff lEE^Wította. A~kef~5ZazadbóT álló~hémét őrség 3sak az ostrom megindulását jelző három taracklövésre lett figyelmes. Hiába fogadták gyilkos tűzzel a falakra hágó hajdúságot, a kurucok mindent elsöprő lelkes rohamának nem tudtak ellenállni. Mire kivirradt, már Bottyán katonái őrködte k a földvári várban.1 7 5 A császáriak dunántúli külcserőssége a kurucok kezébe jutott. Ezzel elvágták az összeköttetést a budai és péterváradi császári őrség között, viszont a továbbiakban a kurucoknak Földvár biztosítja az u tánpótlás szállításának /nvnrtalan lebonyolítását, я.т: egri- és szolnoki va phot A földvári átkelőhelyen keresztül tarthatják az összeköttetést a fejedelemmel és a többi csapatokkal. É . . V. 170 и. o. 267. 1. 171 U. o. 264—265. 1. 172 Rupp I.: Magyarország helyrajzi története. Pest 1870. 1/2. 386. 1. 1,3 Földvár császári őrségéről a júniusi harcok alatt a várból kiszökött német vallomása alapján kapunk megközelítő képet : júniusban három század német gyalogos (századonként 50 ember) és hetven lovas császári őrség volt Földváron. A. R. IX. k. 194.1. 174 U. o. 262—263. 1. 176 Thaly K. : Bottyán János. 172. 1.
