Századok – 1952

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397

A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 405 . számítgató^, a nyílt anyagi helyzetére esetleg kedvezőt len köve tkezmények et maga után vonó állásfoglalás kerülése, a »várjuk meg a végét és akkor meg­látjuk számunkra hoTlesz biztosabb« politika irányította. Ez azért is jelentős reménye, másfelől a fegyvertfogott jobbágyo któl való félelem ellentmondásos helyzetet teremtettek számárak ATíurucok gyors es'jelent ős sikereit látva azon­ban, nagvjóvatosan megteszi a következő lépést is : mihelyt megjelennek a kuruc csapatok, a köznemesség is a kurucok mellé áll. Fejér vármegye, Vas « vármegye, Veszprém vármegye készségesen támogatja Károlyit és Forgáchot. Kétségtelen, amennyiben a nemesség úgy látta^hogy érdekeit ily módon biztosít­hatja, őszinte volt és egyértelmű, de abban a pillanatban, amikor rájön,..hogy a kuruc fegygerek ne m jelentenek számára. biztonságot s félni kell a császáriak esetleges megtorlásától, okosabbnak véli, hogy a nyitva hagyott ajtón — melyet még a legnagyobb kurucbarátság idején is biztosított — kihátráljon a császáriak karjai közé. Ezért terheli Károlyit és Forgáchot súlyos felelősség a dunántúli kudarcok . s a gyászos koroncói csatavesztés miatt : dunántúli szereplésüknek komoly politikai következménye volt a nemesség magatartására vonatkozóan és az hosszú ideig kerékkötője volt annak, hogy a szabadságharc tömegbázisa a Dunántúlon is kiszélesedjék. Az 1704 — 17 05 tavasai eredménytele n próbálkozások egyrészt további kétségekct támasztötta к a nemességben, megerősítették bcnuc az ingadozást, aTiatározatlanságot, másrészt módot adtak arra, hogy ez az ingadozó nemesség ismét a császáriak befolyása alá kerüljön. Azt a kurucbarát magatartá st^ mellyel Károlyit-és-Fergéehot-4704-ben4egadják, a császáriak a kuruc csapatok kiverése után szigorúan megtor olj ák- A »hűtlen és eskü szegü« magatartás miatt gr. Heister Sigbert császári tábornok Fejér vármegyét keményen meg­fenyegeti.31 Esterházy Pál az első dunántúli kuruc harcok elcsitulása után felszólítja a dunántúli vármegyéket, hogy »ne várják magokra a hadak fegy­vereseit«, hanem minél előbb »hűségre térjenek«.3 ? Heister a »megtérőket« a császár messzemenő kegyelméről biztosítja, viszont »a meg nem térők tűzzel vassal fognak pusztíttatni«.33 Vas megye határán a császári csapatok élén megjelenő gr. Pálffy János labanc altábornagynak a megyéhez küldött leveléből érezzük, hogy milyen nagy volt a feszültség a dunántúli megyei nemesség és a császáriak között. Pálffy felszólítja a megyét, hogy küldje elébe a szolgabírót és főtisztjeit »egyébiránt, ha előnkben nem jönnek, mint ellenséggel, úgy bánunk kegyelmetekkel, meg nem engedvén még az csöcsömős gyermekeknek és annyival inkább az többieknek«. Figyelmezteti a nemeseket, hogy álljanak el a kurucoktól, esküdjenek hűséget a császárnak.3 4 Heister sarcot vet ki a nemességre, melyet »mint büntetést a volt hűtlenségükért« kötelesek 3 nap alatt megfizetni.35 A Veszprém-vármegyei nemességnek »kik a hűségre visszatérnek« 40 Fr.t sarcot kell fizetnie portionként.3 6 »A rebellioban levő összes nemesek fideliter specificaltatvan azoknak minden ingó és ingatlan 31 SzKK.: T. Gy. Fol. Hung. XXVI. 1389. 465. 1. 32 U. о. 465. 1. 33 Heister levele Fejér vm.-hez. Gyúró 1704. aug. 20. U. o. 186. 1. 34 U. o. 634. 1. 36 U. o. 634. 1. 36 U. o. 657—58. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom