Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
406 TÁRKONYI ÁGNES javai lefoglaltatnak«.3 7 Fejér vármegyében a harmincados és egy ügyvéd [Vámosi Ferenc] összeírják a »hívtelenek jószágait«, mivel ez a megye is »alig tette ki lábát a császári had a megyéből hűtlen és esküszegő lett«.38 A császáriak valóra is váltják a fenyegetést : »Nyakas és Conspirált nemességnek zabola fog kívántatni«.3 9 Üldözik a Rákóczi-pártiakat s mindenkit elfognak, akire a kurucbarátság legkisebb árnyéka is esik.40 A dunántúli_ középbirtokos -nemesség- az_ 1704-es esztendő folyamán válságo s j ll f " f f Azokhoz a terhekhez, melyek az idegen elnyomó, gvi armáTösíto~ J kizsákmánvolásból következtek, most még az ellenséges megszálló üldözése és elnyomása is hozzájárult. Érdekei azonosak voltak az ország érdek eivel, célkitűzéseit már megfogalmazta Rákóczi naményi pátense. 41 Mindez azonbanjnem ek^nd&ahfee«, hogy a dunántúli nemességet egyértelmű állásfoglalásra kényszerítse, mert ^.bármennyire is nyilvánvaló németellenessége, ez a németellenesség nem mozgató erő, nem nyit előtte a megye határain túlmutató széles perspektívát. Félt i birtokait, képzelt lehetőségeit. Emellett a dunántúli köznemességből is — mint általaban a köznemességből — hiányzott a kellő határozottság, a politikai fejlettségnek az a fo ka, mely képessé tette volna őt arra, h(>gy~ ëlszigetëTve áTkuruc csapatoktól, a császári hadak által megszállott területen is nagyobbszabású szervezkedést indítson meg, s a kurucok bejöveteléig azok felszabadítását előkészítse és egységesen álljon szemben a császáriakkal. Ez a feladat a jobbágyokból s az elbocsájtott végváriakból összeverődött bujdosókra várt. A nemesség pedig, mint a parttalan patak, arra ment, amerre a legkényelmesebb volt számára az út. Dunántúl minden vármegyéjére illik Sigray János vasmegyei szolgabírónak az a megjegyzése, melyet a főispánnak írott levelében Vas vármegyére tesz : »ahoz hajul az Nemes Vármegye is a ki őrzi és oltalmazza«.42 Hiába vezetett Sándor László és Bezerédy János dunántúli birtokosokból álló küldöttséget Bercsényi elé 1704 januárjában azzal, hogy Dunántúl népe és birtokos nemessége a kurucok ügye mellett áll.4 3 Bercsényi átküldi ugyan Károlyit, de Károlyi árulással határos tehetetlenséggel képtelen megszilárdítani a kurucok helyzetét, s ezzel el is lobbant az első lelkesfedés tüze. Áprilisban már gr. Nádasdy Ferenc a császári csapatok dunántúli főtisztje megelégedetten olvashatja egyik hívének levelében, hogy »Sopron, Vas és Zala vármegyék is — : eő Fölsége hivségére megh esküttek, Pápa, Beszprin hasonló képpen«44 Hevenyesi János vasmegyei alispán tipikus alakja az ingadozó, kétkulacsos megyei nemesnek. 1704 február elején rossz egészségi állapotára hivatkozva, házában bújik meg a kurucok elől.4 5 Március elején a kőszegi Cameralis Dicasterium4 6 azt írja Károlyinak, hogy Hevenyesi . . . »egyet« akar 37 U. o. 034. 1. 38 U. o. 132. 1. Nagy birtekai voltak itt az akkor már Rákóczihoz csatlakozott Eszterházy Antalnak. 39 Sz.K.K. : gr. Erdődy Sándor 1. velezése Fol.. Hung. 179. I. к. 110. 1. 40 Ld. a felső-őri nemesek esete : SzKK. gr. Erdődv Sándor levelezése Fol. Hung. 17.9/1 • к. 114. 1. 41 jEsze Tamás-. II. Rákóczi Ferenc tisztántúli hadjárata. Századok 1951. 30. 1. 42 SzKK. : Erdődy S. levelezése Fol. Hung. 179.1. к. 133. 1. 43 Thaly К. : A szókosi gróf Bercsényi család. Bp. 1892. III. к. 97. 1. 44 SzKK. : Nádasdy Ferenc levelezése. Fol. Hung. 181. I. к. 123. 1. 46 Ld. Hovenyesi János levele Károlyihoz 1704. febr. 6. A. 21. 100—101. 46 A kőszegi Cameralis Dicasterium Károlyi által felállított gazdasági hivatal, melynek faladata a fiscalis-javak számbavétele és fenntartása volt. Működése azonban csak pár hétre tehető.
