Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
402 VÁKKONYI ÁGNES / törekvései érdekében felhasználja az egyházat. Bécs nem sz ilasztotta el ezt a kedvező alkalmat s a jezsuiták készségesen teljesítették osztrák főnökük parancsait. Hiszen a császári trón volt legerősebb támaszuk, védelmezőjük és anyagi helyzetük felvirágoztató ja.15 A Dunántúlon minden nagyobb helységben (Kőszegen, Győrött, Sopronban, Komáromban, Pécsett, Esztergomban és Székesfehérváron) volt jezsuita rendház, ezekben összesen 98 rendtag élt.16 Ahogy fellángolnak a kuruc harcok, á jezsuiták a császári csapatok oltalma alatt keresnek menedéket s a kurucokban lázadókat látnak.17 A többi szerzetesrend főnökei, elöljárói haspnló ellenséges érzülettel yjseltet nek a szabadságharc ügye Iránt, hiszen a kuruc zászlók győzelme az ő kiváltásgos helyzetüknek is megnyirbálását, hatalmuk korlátok közé szorítását jelentette volna. Karner Egyed papnőn halmi főapát, mikor Lipót császár 1703-banelrendelte a szentmár-t oni vár mege rősítését, igen nagy buzgóságot fejtett kia munka mielőbbi végrehajtása érdekében^Személyesen buzdította jobbágyait a téglák hordására és egyéb munkák végzésére. Mikor pedig a j obbágyok megtagadták az engedelmességet, katonákat küldött rájuk, hogy fegyveres erővel kényszerítse őket munkára.1 8 Az egyháziak Bécs ügyét szolgálták a császári fegyverek védelme alatt s mikor a kurucok felszabadították a Dunántúlt, akkor sem szüntették be a szabadságharc megbuktatására irányuló tevékenységüket. A]ig verik. ki_ Pápáról a császáriakat, mikor Seb astian Vilmos, zirci cjsztercitaadininisztrátorismétanémetekkezére akarta juttat,ni a, vái ost. I kévéiét, írt a győri császári őrségnek, melyben értesíti őket a pápai állapotokról s az emberek félrevezetésével, pánikkeltésével is igyekezett ártani a kurucoknak.19 Sümeg földesura, Széchenyi érsek, a Rákóczi szabadságharc felfelé ívelő szakaszában is a békekötés, a császáriakkal való megalkuvás szorgalmazója. A vezetők befolyása^-alatt, áll a,z alsó papsá g jelentős része is. »Népszerűségük« jól lemérhető a református lakosságnak azzal az ellenséges magatartásával, mellyel a szabadságharc első éveiben a reformátusokat üldöző katolikus plébánosokkal szemben viseltettek. Nem csupán vallási ellentétről van itt szó, hiszen a XVII. sz. végén, XVIII. sz. elején a katolikusellenesség politikai meggyőződést is jelentett. A szabadságharchoz a köznemesség\v iszonya nem egy értelmű s ennek megfelelően magatartása a" meginduló fegyveres harcban sem eléggé határozott. Állásfoglalását dônM__màrt,ékben—osztályhelyzet^ ha tároz za, meg : a németjga nyomasztóan nehezedett é köz ép nem ess eg re-is. A katonatartással járó zaklatásoknak a Dunántúlon fokozott mértékben volt kitéve, fizetnie kellett a hadiadót, ami a nemesi jogok semmibevevése mellett jelentős anyagi terhet jelentett. A Dunántúl keleti és déli vidékein élő nemesség megismerte a neoacquistica bizottság igazságtalan és a magyar nemesség elszegényítésére és lesüllyesztésére törekvő működését. Mindezt figyelembevéve : a dunántúli középnemeaaégjüsk. Rákóczi tá bcxában-^" 1 ^ я bolyo Д nemességJdlásíoglalását azonban jelentős mértékben befolyásolta, hogy mily en mérté kben kapcso lódott 15 U. o. u. a. 18 U. o. 15. 1. 17 Hodinka Antal : Négy egykorú jelentés az 1704-i pécsi rácz dúlásrél. Pécs, é. n. 3—6. 1. * 18 A Pannonhalmi Szent Benedek rend története. Bp. 1911. IV. 123. 1. 19 Thaly К. : A zircz-czisztercziek adminisztrátora a Rákóczi-korban : Sz. 1881. 768—773. 1.
