Századok – 1952

Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397

A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 403 be a felkelésbe az országnak az a területe, amelyen é k_Ennek figyelembe­vételével kelt Dunántúl koznemességenek helyzetével és politikai magatartásá­val foglalkoznunk, mely a szabadságharc első felében bizonyos mértékben különbözött az ország más területén, pl. a Tiszántúlon élő középnemesség magatartásától. A középnemesség élete megyéjének határai között zajlik le, élénk részt vesz a íhegyei Télétben, a jeg yei tisztv iselők ennek a középbir tokos nemes­ségnek elszegényedett tagjai közül kerülnek ki. Ausztri a a Rákóczi szabadság­harc megindulásának elscHEónapjaitól kezdve a megyék etjs — közigazgatási apparátusának végrehajtó szerveit — a szabadságha rc leverésére, vérbe­fojtására irányuló tevékenysége szolgálatába állít ja. A dunántúli nemesség hazaszeretete és politikai fejlettsége legjobban azon a magatartáson keresztül mérhető le, melyet mint a megye tisztviselője a császári rendeletekkel, paran­csokkal szemben tanúsít. Ez annál is inkább figyelembeveendő szempont, mert helyzete módot nyújtott az ellenállásra, akkor is, mikor területi elszige­teltsége miatt még nem volt meg a lehetősége arra, hogy a fegyveres harcba bekapcsolódjék. Ausztria sp m hívott n k^zépn^mességj^ászárhüs égéne k állhatatosságá­ban s ezért a megyékkel szemben tanúsított magatart ása Dan kett ős szempont vezette. A felkelés terjedésének megelőzésére a kuruc mozgalmak fellángolásá­nak letörésére szolgáló császári parancso k, rendeletek és tilalmak nem csupán a jobbágyság fékentartását céloztá k, hanem ezekkel a császári parancsokkal és rendeletekkel a közjieniességet is sikerült jobban az ellenőrzés és szemmel­tartás fénykörébe vonni. Azokat az általános leiratokat, melyek nem tartal­maznak mast, minthogy »a nép a Rákóczi féle felkeléstől óvatni, s vissza­tartóztatni rendeltetik«20 hamarosan konkrét feladatokat meghatározó császári parancsok váltják fel. 1703 őszére a kuruc felkelés előhírnökei már átjutnak a Dunán ; Fejér megyében a császár vizsgálatot rendel el Rákóczi kémeinek ügyében.2 1 Szigorúan tilos Rákóczi kiáltványait, manifesztumait terjeszteni, melyek hol itt, hol ott bukkannak fel a dunántúli vidékeken. Vas megyében nemcsak azt tiltják meg, hogy »a kurucok manifesztumát ide-oda hordozzák« és olvassák, hanem az »oly bússzivűeknek«, akik eddig a »kurucokhoz állottak« ő Felsége hűségére való visszatérését is elrendelik.2 2 A császár a megyéknek nem csupán ilyen passzív szerepet szánt. ADunán­túl katonai megszervezését a császár a megyék segítségével, a megyei neme­sekre támaszkodvaTakarja végrehajtani. A szervizes két vonalon indult meg : egyrészt a megyei katonaság kiállítása, másrészt а к öz ép nemesség felül te tég e a cél. A számbavétel megyenkent történt. A császár a• dunántúli hét vármegye seregeit Koháry István és Eszterházy Antal parancsnoksága alá rendelte.23 A katonaállítás azonban igen lassan történhetett, mert 1704 elején gr. Széchenyi György beszámol arról, hogy mivel a megyék »igen késedelmesen állíthatnák elő« a katonákat »arra való képest Méltóságos Palatínus Urunk Ö Kegyelmes­sége (hg. Esterházy Pál) készpénzül kívánta, hogy limitáltassék és az regiment­béli tiszteknek asszignáltassék minden katona fogadására egy hópénzzel együtt semel pro semper 16 Frt, az az gyalognak felállítására una cum una 20 SzKK. : T. Gy. Fol. Hung. 1389. XXIII. 132. 1. 21 U. о. 132. 1. 22 U. о. 258. 1. 23 U. о. 614. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom