Századok – 1952
Tanulmányok - Várkonyi Ágnes: A Dunántúl felszabadítása 1705-ben 397
A DUN AN TÚL FELSZABADÍTÁSA 1705-BEN 401 jöttek, igen szívesen láttanak«.8 A kurucok kezet nyújtanak a dunántúli főnemességnek, de ezek érdekeiket biztosítottnak vélik Bécs árnyékában, és nem hajlandók az együttműködésre. Mikor Niczky Sándor ezeres kapitány 1704 márciusában a Németujvárba szorult gróf Batthyány Ferencet csatla-. kozásra szólította fel, az »sokképpen mentette magát, s főképen azzal, hogy fia, kit mindenekfelett szeret, Graeczben vagyon, s ha meghódol periculo exponálja, s 3 leánya Bicsben levén, azt írják : ha a várat feladja, az fattyúgyermekek között sem leszen helyek«.9 Számos főnemes könnyen talált ürügyet arra, hogy hazaáruló, nemzetellenes magatartását mentse. Még többen vannak azonban olyanok, akik szemérmetlen nyíltsággal, mentegetődzés nélkül leplezetlenül támogatják a császáriakat. Festetich Pál, Dunántúl egyik legnagyobb birtokosa, mindent elkövet, hogy a kurucokhoz állt vejeit, Peczovicz Ferencet és Béri Balogh Ádámot hazaárulásra, a kuruc zászlók elhagyására késztesse. Balogh Ádámot arra akarja rávenni, hogy regimentjével együtt álljon a császáriak oldalára.1 0 A császári támadások megindításának, a megyék császári szolgál atba áffitásánaJ£_l£gaktívabb szervezője Jiaajgg_JEsterihAzy PáT, az ország nádora, Dunántúl legtekintélyesebb embere. Ezek a nagybirtokosok vagyonukat, kiváltságos helyzetüket a Habsburgok fegyveres erejével akarják megerősíteni és fenntartani. Önzésük miatt nem látnak túl önös érdekeik szűk korlátain, a császár szolgálatában is arra törekednek, hogy a fegyveres harcnak minden anyagi megter helését elhárítsák maguktól. Esterházy, mikor a kőszegi németet a maga jószágának kell eltartania, azt javasolja, a vármegyei főispánnak, hogy az egész megye vegye ki részét a katonatartásból, holott a megye már így is túl van terhelve.1 1 A császári őrség Esterházy birtokait védi, a herceg azonban nem akarja vállalni az ebből származó anyagi áldozatot, s a maga jószágát a mások költségén tartott zsoldosokkal akarja biztosítani. A kurucok harcait, a felkelők dicsőséges térfoglalását csupán önzésének torzító szemüvegén keresztül nézi, arról panaszkodik, hogy ő a rebellisek pusztításai miatt a háborúban már egymillió forintnál sokkal több kárt vallott.12 A főnemesség mellett a Dunántúl másik jelentős nagybirtokosa : a Tcaiölikus egvüái volt. A klérus minden tevékenységével Bécs elnyomó törekvéseit igazolta és ez a tény a függetlenségi harcban isTmeghatározza állásfoglalást. Rákóczi Emlékirataiban rámutat arra, hogy a szabadságharc legnagyobb ellenségei a jezsuiták voltak — akik erősen éreztették befolyásukat és irányító szerepüket egyházi körökben minden vonalon. Ezek a jezsuiták — írja tovább a fejedelem — »mindig osztrák főnökeiknek engedelmeskedtek«.13 A magyarországi jezsui ták sze rvezetil eg az osztrák provinciához tartoztak, a bécsi provinciáljs pedig állandó össze köttetésben volt a császári udvarral. 14 A császári udvarnak tehát igen egyszerű út kínálkozott árra, hogy politikai 8 Bártfai Szabó László : Gróf Széchenyi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz. Bp. 1929. I. к. 143. 1. 9 A. R. I. к. 118—119. 1. 10 Bodnár István: Béri BalogVi Ádám. Szekszárd, é. n. 10. 1. 11 SzKK. : gr. Erdődy Sándor levelezése. Fol. Hung. 179/1. 88. 1. % 1 2 SzKK.': Thaly'Gyűjtemény (továbbiakban: T. Gy.) Fol. Hung. 1389. XXVI. 466. 1. 13 II. Rákóczi .Ferenc Emlékiratai. 70. 1. 14 V. ö. : Meszlényi Antal : II. Rákóczi Ferenc felkelésének valláspolitikája és a jezsuiták. Különlenyomat a Regnum egyháztörténeti évkönyvből. 18. 1.
