Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
390 HECKEN AST GUSZTÁV A besztercebányai bányamunkásság 1526 márciusi felkelése nagy lépést jelentett előre a plebejus elemek fejlődése és szerveződése útján az 1525 május-júniusi, sőt az 1525 szeptemberi mozgalmakhoz képest is. Míg 1525 májusában csupán a bányamunkások szervezett megmozdulásáról van szó s szeptemberben is csak a három bányaváros munkásnépének közös szervezkedéséről, 1526 tavaszán a bánya-, kohó- és zúzómalom-munkásokon kívül a felkelők mellé állnak a városi lakosság szegényebb rétegei, a szabók, tímárok, építőmesterek és más kézművesek, sőta környező kisebb helységek lakossága, talán még parasztok is. Gyengéje a márciusi felkelésnek a távoli államhatalom igazságosságába vetett illúzió, amely éppen akkor fegyverezte le a bányászmozgalmat, amikor a legnagyobb szükség lett volna a fegyveres felkelés kiszélesítésére, t. i. a nádor érkezésekor. Az 1526 március-áprilisi felkelésnek még bukásában is voltak eredményei : a nádori ítéletlevélnek a bor, hús és bocskor árusítására vonatkozó intézkedései azt tanúsítják, hogy a felkelők követeléseinek egy részét teljesíteni kellett, á legvérlázítóbb visszaéléseket meg kellett szüntetni, hacsak nem akarták újabb, még elkeseredettebb felkelésbe hajszolni a bányavárosok szegény dolgozóit. * Mialatt Werbőczy a bányavárosokban tartózkodott, a királyi udvarban minden előkészület megtörtént a kormány megbuktatására és Báthoryék hatalomra juttatására. Mint ahogy a hatvani országgyűlés előtt is a Fuggerek elleni fellépés jelezte a kormányváltozást, Werbőczy megbuktatását és a főúri kormány restaurációját is a Fuggerekkel való kapcsolat újrafelvételé vezeti be. A külföldi hatalmak, elsősorban a pápa és a Habsburgok intervenciója kierőszakolta, hogy az önálló politikára képtelen, függő helyzetben levő magyar udvar tárgyalásokat kezdjen a Fuggerekkel. Thurzó Elek, aki ismét főkincstartó lett, formálisan kivált a társaságból és mint az állam megbízottja április 16-án Fugger Antallal új szerződést kötött. E szerződés szerint, amely messzemenően megkárosította az államot, a Fuggerek 15 évre bérbe vették a bányákat, évi 20 000 forintért. Az általuk beszolgáltatandó ezüstmennyiséget maximálták, így az ezüsttermelés egy részét a beváltás alól mentesítették, a beváltási árat a Fuggerek számára igen kedvezően állapították meg, végül az állam olyan hatalmas kártérítés fizetésére kötelezte magát a bányák lefoglalásáért, hogy a valóságban ingyen kapták meg a Fuggerek a bányákat, sőt még a magyar állam tartozott nekik 285 000 forinttal.12 4 Eközben Werbőczy útban visszafelé Dobronya várában még levelet intézett a Selmecbányái tanácshoz, hogy két rézpénzt egy régi és jó magyar pénzért mindenkitől fogadjanak el, 12 5 Nógrád megyében még kiállított egy hatszáz forintos záloglevelet,12 6 április 23-án érkezett meg Budára, hogy egy nappal később már mint hűtlenségben elmarasztalt bukott nádor meneküljön vissza felvidéki birtokaira. Werbőczy bukása azonban nem jelentett, nem jelenthetett fordulatot a magyar politikai életben. Báthory István nádorsága idején a helyzet semmit sem javult. A belső, feudális anarchia zűrzavarából eredő veszedelmeket a külső támadás fenyegetése megsokszorozta. A Magyarország ellen támadásra felvonuló hatalmas török sereggel szemben a felbomlóban levőj maga-124 Molnár Erik i. m. 178—179. 1. 125 OL. Selmecbánya lt. II. 580. 126 OL. Dl. 24.281.
