Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
Л BESZTERCEBÁNYAI BÁNYÁSZ TELKE LÉS 391 tehetetlen államgépezet nem volt képes összefogni az erőket. A nemességen belül éles klikk- és frakcióharcok folytak Werbőczy eltávolítása, Báthory hatalomrakerülése után is, épúgy mint addig. S a földesúri klikkharcoknál is jobban megbénította az ország erejét az, hogy a nemesség félt fegyvert adni a jobbágyok kezébe, nehogy a parasztok a török helyett ellenük forduljanak s bosszút álljanak az 1514. évi szörnyűségekért, a magyar parasztháború * vérbefojtásáért. Birtokát is félt elhagyni a nemesség, attól tartva, hogy távollétében újra felkelnek a parasztok. így nem volt az országban olyan fegyveres erő, amely megállíthatta volna útjában a hódító törököt s megvédhette volna hazánk önállóságát. , A feudális államgépezet bomlása és fokozódó csődje mellett a bányászmozgalmak közvetlen okozója, a rossz pénz továbbra is forgalomban maradt.127 1526 nyarán azt híresztelték, hogy Mátyás király pénzéhez hasonló értékű pénzt fognak verni, de oly rosszat vertek, hogy tíz régi jó dénárért 32-t kellett adni.12 8 Emellett továbbra sem gondoskodtak a bányamunkásság bérének rendszeres kifizetéséről.12 9 Ilyen körülmények között magától értetődőnek kell tartanunk, hogy a bányászok tovább folytatták harcukat. 1526 július vége felé kezdődött meg a már több -mint egy éve tartó bányászmozgalom legnagyobb arányú és legjobban megszervezett összeütközése az állami és városi hatóságokkal. A márciusi felkelés Morvaországba menekült vezetői visszatértek az országba és Németprónán összegyülekezve megbeszélték a további teendőket, felvették a kapcsolatot az itthon maradt bányászokkal.13 0 A zólyomi várnagy július 27-én kelt levele számol be arról, hogy a besztercei bányászok újra meg újra fel akarják szítani a felkelés tüzét a bányavárosokban. Néhány nappal a levél kelte előtt a vájárok és bányamunkások felprédálták és kifosztották a besztercebányai katolikus plébános házát.13 1 Ugyanakkor Selmecbányán is mozgolódni kezdtek a munkások, de erőszakos akciókra itt nem került sor. A városi patríciusok kérésére Mária királyné levelet intézett a bányászokhoz, emlékeztette őket Werbőczy vérbíróságára és azokat, akik felkelést szítanak közöttük, hasonló büntetéssel fenyegette meg.13 2 Egyelőre úgy látszott, hogy a bányászok mozgalma Besztercebányára korlátozódik. Az újra fellendülő bányászmozgalommal kapcsolatos kérdések megbeszélésére a bányavárosok augusztus 5-re, vasárnapra Körmöcbányára gyűlést hívtak össze, a gyűlés azonban a besztercebányai városi tanács kérésére — váratlan események közbejötte miatt — elmaradt.13 3 A bányamunkások augusztus 3-án, pénteken éjjel nyilt fegyveres felkelést indítottak meg Besztercebányán. A felkelés vezetői besztercebányai munkások, »Casper de Lybetha, Egidius Vurdel, Valentinus Zymerman, Vitus Hamerschmidt, Andreas Kolar, 127 Wagner i. m. II. köt. 145. 1. egykorú adatai szerint 500 forint régi pénz 168'0 forint új pénzzel volt egyenlő értékű, 420 régi forintnak 1260 új, 200 réginek 840 új, 140 réginek 420 új felelt meg. 128 Péch i. m. I. köt. 120—121. L 129 1526 pünkösdkor is járt egy besztercebányai küldöttség Budán, »der hewer Ion wegen«. Jurkovicli i. m. 422 1. 130 U. o. 382. J. 131 OL. Selmecbánya lt. II. 746. 132 OL. Selmecbánya It. I. 167. 133 OL. Selmecbánya lt. II. 755.
