Századok – 1952
Szemlék - Hilton; R. H.–Pagan; H.: The english rising of 1381 (ism. Kulcsár Zsuzsanna) 281
R. H. HILTON and H. FAGAN : THE ENGLISH RISING OF 1381. (Az 1381-es angliai felkelés, Londorf, Lawrence and Wishard, 1950. 204 I.) R. H. Hilton a Voproszi Isztorii 1951. 9. számába írt cikkében beszámol az angol marxista történészek munkaközösségének működéséről ; értékeli az elért eredményeket és rámutat a hiányosságokra és nehézségekre. Az angol marxista történészek munkájának megjavításában nagy szerepet játszik a szovjet történészek segítsége ós a tudósok marxista képzettségének emelése. A marxista klasszikusok és a szovjet történetírók munkáinak alapos tanulmányozása teszi lehetővé az angol kommunista történészek számára, hogy hazájuk igazi történetét megírják. Az angol marxista történetírók nagy és áldozatos munkát végeztek a legutóbbi években az angol történelem marxista szemléletű megírása terén. A munkaközösség tagjai főleg az újkorral foglalkoznak, de nem hanyagolják el a középkori történelmet sem. így H. Fagan már 1938-ban megírta népszerű formá, ban az 1381-es angol parasztfelkelés, az ú. n. Wat Tyler-felkelés történetét. E könyvet a munkaközösség tagjai alaposan megvitatták, s Hilton egyes fejezetekkel ki is bővítette. Így új könyv született : Hilton és Fagan közös munkája. A mű témaválasztása világosan bizonyítja, hogy a szerzők Sztálin elvtárs útmutatását követték, aki a történészek elé azt a feladatot 'állította, hogy elsősorban a termelők történetével foglalkozzanak ; a középkor parasztmozgalmairól pedig kifejti : »Számunkra mindig érdekes volt tanulmányozni a parasztság első ilyen felkelési kísérleteinek történetét«. (Sztálin, Művei 13. k. Budapest, Szikra, 1951. 118. o.,) Sztálin elvtárs e kijelentése világosan mutatja a feudalizmus történetíróinak főfeladatát. Hilton és Fagan megértette t ezt, amikor az angol feudalizmus korának legkimagaslóbb parasztfelkelését választotta műve tárgyául. De a szerzők nemcsak a témaválasztásban követték klasszikusaink útmutatását hanem a feldolgozásban is világosan megmutatkozik Marx, Engels, Lenin ós Sztálin műveinek alapos ismerete. Különösen Marxnak az angol történelemre vonatkozó megállapításait és Leninnek : A kapitalizmus fejlődése Oroszországban c. művét forgatták nagy haszonnal. Marx, Engels, Lenin és Sztálin munkái útmutatása mellett nagy segítséget jelentett számukra Vinogradovnak az angol manorral (urasági birtok) és az angol jobbágysággal, továbbá Koszminszkijnak a XIII. századi jobbágyszolgáltatásokkal foglalkozó munkája. De felhasználták, természetesen igen erős és éber kritikával, az angol polgári szerzőket is. A mű első fejezeteit, amelyek a XIV. századi angol gazdaság és társadalom rajzát adják, R. H. Hilton írta. A szerzőnek igen nehéz feladata volt. Népszerű munkát írt olyan közönség számára, melynek nagyrésze a marxista klasszikusokat s a marxizmus megállapításait és terminusait csak kevéssé, vagy meghamisítva ismeri. így tehát nemcsak a XIV. századi angol t ársadalom raj zát kellett adnia, hanem röviden fel kellett vázolnia a feudalizmus lényegét, rámutatva ezzel kapcsolatban a burzsoá történetírás tévedésére és ferdítéseire. R. H. Hilton az első fejezetben valóban kitűnően ábrázolja a feudalizmus lényeges vonásait s a XIV. századi angol gazdaságot és társadalmat. Nemcsak elvi megállapításokat tesz, hanem igen sok konkrétumot is ad a birtokmegoszlásról, az egyházi nagybirtok nagyságáról, a földesurak jövedelmeiről és az angol parasztság terheiről. Noha igen rövid összefoglalást kell adnia, sohasem válik sematikussá, nem egyszerűsíti le és nem szürkíti el a feudális társadalomra annyira jellemző tarkaságot, sokféleséget. Nagy figyelmet szentel a pénzjáradék megjelenésének s rámutat arra, hogy a jobbágyszolgáltatások pénzbeli fizetése (az ú. n. commutatio) hamarabb jelenik meg az észak- és nyugatangliai birtokokon, mint a sokkal fejlettebb déli és délkeleti vidékeken. Ennek okát abban látja, hogy az utóbbi területeken fejlett városok voltak, ahol a feudális urak igen jól tudták értékesíteni a jobbágyoktól beszedett terményeket. így e tartományokban