Századok – 1952
Szemlék - A Magyar Történelmi Társulat népszerű sorozata (ism. Köpeczi Béla) 252
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT NÉPSZERŰ SOROZATA Fiatal marxista történetírásunk rendkívül fontos feladatot teljesít, amikor a tudományos kutatásokkal párhuzamosan népszerű munkák megjelentetésével is foglalkozik. Ez a tény maga bizonyíték arra, hogy az újtípusú történetírás nem a néptől elszakadt elefántcsonttorony-historiográfia, hanem szoros kapcsolatban áll vele, a nép és a haladás ügyét szolgálja. Történetíróink ilyen módon is követik népünk vezetőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának útmutatását, melyet Révai József így fogalmazott meg : »Népünk nevelésének szerves része történelmünk, kultúránk nagy haladó hagyományainak felelevenítése.« A népszerű munkák megjelentetésével történetírásunk követi egyúttal a szovjet történészek példáját s a legjobb nagyar haladó hagyományokat : múltunk minden nagy harcában a történetírás mozgósító, nevelő szerepet játszott. Míg azonban régebben a haladó történeti munkák néhány ezer vagy tízezer embernek szóltak, ma a népszerű kiadványokat dolgozó népünk százezrei olvassák s ez maga is felhívja történészeink figyelmét annak a feladatnak fontosságára, mely ezen a területen rájuk hárul. Ennek a rövid ismertetőnek a keretében nem lehet feladatom az eddig megjelent kilenc népszerű történeti kiadványt szakmai szempontból elbírálni (ez a feladat egyébként is az egyes szakterületek történészeire vár), célom pusztán csak az, hogy a népszerű ismeretterjesztés szempontjából vizsgáljam meg a különböző köteteket.* Először is le kell szögezni, hogy a népszerűsítésnek semmi köze sincs a vulgarizáláshoz. A sorozat célja csak az lehet, hogy helyes elvi szempontok szerint tudományos szempontból a legszigorúbban megrostált anyag alapján világos, közérthető, sőt bizonyos esetekben színes formában ismertesse múltmik jelentős eseményeit. Az eddig megjelent kötetek csaknem kivétel nélkül megfelelnek a tudományosság követelményének. Sőt elmondhatjuk, hogy a sorozat sok esetben többet ad, mint amit népszerű ismeretterjesztés terén elvárhatunk. Itt arra gondolok, hogy több szerző még akkor írta meg a népszerű művet, amikor tudományos feldolgozását nem fejezte be. Nagyon gyakran a népszerű kiadvány megírása során kellett tisztáznia alapvető szempontokat. Elég itt olyan munkára utalni, mint Elekes Lajos-, Hunyadi Jánosról szóló könyve, amely tudományos szempontból is iránymutató. Kisebb-nagyobb mértékben elmondhatjuk ezt a többi kiadványról is, hiszen majdnem mindegyik új levéltári anyag alapján ismerteti a kérdést. Az új anyag feltárása különösen jellemző a fehér terrorral és a klerikális reakciónak ebben játszott szerepével foglalkozó kiadványokra. Általánosságban meg lehet tehát állapítani, hogy a kiadványok tudományos szempontból is előre vitték a kérdéseket. Amikor ezt megállapítjuk, ugyanakkor le kell szögeznünk, hogy a tudományos színvonal helytelen értelmezése a népszerűség rovására is mehet. Kutatóink sokszor nem tudnak az adathalmaz fölé emelkedni s igyekeznek egy rövid kiadványban mindent elmondani. Ez zsúfolttá, nehezen olvashatóvá teszi a munkát s elveszi mozgósító erejét. Vonatkozik ez például I. Tóth Zoltán brosúrájának bevezető részére, amely túl messzire nyúl vissza, hogy megmagyarázza a zalatnai bányász jobbágy ok helyzetét. Mennyivel szerencsésebb megoldás lett volna, ha Varga Katalin fellépésével kezdi el a történetet s ennek keretében mondta volna el a szükséges előzményeket. Ha, a szerző ez utóbbi megoldást választja, munkájának első része nem lett volna olyan száraz, színtelen. Az adatok *A Művelt Nép Könyvkiadó kiadásában megjelent kötetek a következők : Elekes Lajos : Hunyadi János, Esze-Köpeczi : Esze Tamás, Várkonyi Ágnes : Vak Bottyán, Hadrovics-Wellmann : a XVIII. századi parasztmozgalmak, Kovács Endre : Bem apó, Fekete Sándor : Vasvári Pál, I. Tóth Zoltán : Varga Katalin, Karsai-Pamlényi : A fehér terror, Csonka Rózsa : A klerikális reakció az ellenforradalom győzelméért.
