Századok – 1952
Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209
A NÖI ÉS GYERMEKMUNKA MAGYARORSZÁGON 1890 ÉS 1914 KÖZÖTT 211 tiltó rendelkezés ellenére a gyárosok előre tudtak a felügyelők látogatásairól.6 Ezért nem lehet pontosan megállapítani, hogy a női munkások száma hogyan viszonylott a férfiakéhoz. A munkássajtó szerint 1890-hen az alkalmazottak mintegy 25%-a nő.7 Pickler Gyula számukat 30.4%-ra becsülte és számítása szerint 1890 és 1914 között a gyáriparban foglalkoztatott nők száma 30.4%-ról 25.1 %-ra esett, míg a kereskedelem és hitelben foglalkoztatottaké 13.6%-ról 19.5%-ra emelkedett.8 A 30%-os arány kevéssé valószínű, mert az 1890-es népszámlálásra támaszkodik, amely mindenfajta házi- és vándoriparosokat, családtagokat és egyéb személyeket is a munkások kategóriájába sorolt. A 25% a hihetőbb, de mindenesetre biztos, hogy a háziiparban foglalkoztatott nők száma emelkedést mutatott. A népszámlálások szerint a háziiparban dolgozó nők száma gyorsabban nőtt, mint a férfiaké, különösen, mivel a háziiparhoz számították az »izzasztó« ipart is, amelynek bizonyos ágait csaknem kizárólag nők művelték. Főképpen a fonó- és szövőipar volt a női- és gyermekmunka területe, továbbá a fa-és papirosipar, valamint a ruházati és élelmezési ipar, míg a vas- és fémipar és a gépgyártás kevés nőt foglalkoztatott. Az 1898 évi gyáripari felvétel a következő adatokat sorolja fel a férfi és női munkások arányszámáról azokban a nagyobb gyárakban, ahol több mint 20 munkással dolgoztak.9 Gyárimurikásók és napszámosok Férfiak Nők Vas- és fémipar Gépgyártás és rokon szakmái Mész-, cemeüt-, üveg- stb. gyártás Bőr-, sörte- és szőripar Fonó- és szövőipar Ruházati ipar Papiros ipar Élelmezési és élvezeti ipar* Vegyészeti ipar Sokszorosító ipar 39 132 32 656 26 203 24 908 3 500 5 845 2 024 2 945 23 803 9 484 3 341 1 665 628 4 456 2 184 987 7 601 1 274 2 335 20 874 2 378 1 626 Összesen 173 841 46 008 Ebből a táblázatból arra következtethetünk, hogy 1898-ban a nagyiparban dolgozó munkások 26%-a volt nő, tehát valamivel több mint a népszámlálások adatai szerint. A kisiparról, sajnos, nincsenek összehasonlító adatok, mert ott sem statisztikai felvétel, sem iparfelügyelet nem volt. A fonó- és szövőiparban túlnyomórészt nők és fiatalkorú leányok dolgoztak. Sőt egyes gyárakban, mint például az újvidéki selyemgyárban, amely a korszak elején 544 munkásnőt foglalkoztatott, csaknem kizárólag nőket 6 Iparfelügyelők jelentései, 1911, LIII. 7 Népszava, 1891 márc. 20. 8 Pickler Gyula: Budapest népessége 1873-tól 1913-ig. Huszadik Század, 1914. 611. o. e Magyarország Gyáripara az 1898 évben c. műi. füzetéből 296—9.o. *A nőmunkások magas arányához itt döntő mértékben a dohányipar járult hozzá. A dohánygyárakban 17 879 nő és 1134 férfi dolgozott. 14*
