Századok – 1952

Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209

210 HATVANYNIÍ E. DORIS közszükségleti cikkek árainak felhajtásával is súlyosbították a helyzetet. A magyar munkás kettős járom alatt nyögött : nemcsak a magyar tőkés számára kellett értéktöbbletet termelnie, hanem az osztrák és egyéb külföldi tőké is az ő véréből-verejtékéből jutott extraprofithoz.3 1890 és 1914 között, főként Magyarország félgyarmati helyzetéből következően, igen nagy számban vontak be az iparba női és gyermekmunkásokat, akikből aránylag könnyebben sajtolhattak ki extraprofitot. Hazánk félgyarmati helyzetére jellemző, hogy nálunk az ifjúmunkások, főképpen pedig a fiatal nők alkalmazása sokkal elterjedtebb volt, mint a fejlettebb országokban. Az 1898 évi gyáripari felvétel érdekes statisztikát idéz, melyből kitűnik, hogy az ifjúmunkásoknak a nagyüzemekben történő alkalmazása nálunk sokkal elterjedtebb volt, mint Ausztriában vagy Németországban. A vasgyártásban például az arány a következőképpen alakult : 4 Ország 16 éven felüli munkás 16 éven aluli munkás (és inas) Ország száma az összes %-a száma az összes %-a Magyarország 28 989 91.5 2691 8.5 Ausztria 45 941 93.7 3081 6.3 Németország 108 411 96.2 4251 3.8 Pontosan nem tudjuk felmérni a gyermekmunkások számát, »de következtetni lehet«, — írta a Szaktanács sajtója — »hogy óriási sok fiatalkorú gyermek iskola helyett a műhelyekbe vagy gyárakba jár. 33 365 gyermek dolgozik csupán azokban a gyári üzemekben, amelyeket az iparfelügyelők ellenőríznek . . . Sok gyár van, amely nem 'is alkalmazhat gyermek munkást, de sok van, amely csak ilyennel dolgoztat. De sokkal jelentékenyebb a gyermekmunka elterjedettsége a kis- és középiparban, amelyben — sajnos — iparfelügyelet nincs és amelyben a munkafeltételek még sokkal rosszabbak, mint a gyárban . . . Egy régi, 1900-as statisztikája szerint 130 000-en felüli gyermektömeg van a kisipari termelésben kizsákmányolva. Ma már bizonyára * kétszer annyi. Legnagyobb számban a kő-, agyag-, üveg-, tégla-, fonószövő-és élelmezési ipar. foglalkoztat gyermekeket.«5 A nőmunkások ugyancsak az összes munkások igen magas százalékát tették ki. Igaz, hogy a kérdésről nehéz megbízható statisztikai adatokat találni, mert a gyártulajdonosok nem szívesen vallották be, hogy nőket dolgoztatnak és különösen titkolni igyekeztek, hogy nagyszámú olyan fiatalkorút foglalkoztatnak, akiknek munkáját a gyári törvény tiltja. Gyakran történt meg, hogy abol törvénytelenül alkalmaztak fiatal gyerekeket, a gyáros a szemle alkalmával elbújtatta őket, amiből nemcsak a tőkések erkölcstelenségére lehet következtetni, hanem arra is, hogy a külön 3 V. ö. Rákosi Mátyás útmutatásával. 1. A Rákosi-per, Bpest, I960. 378. о. V. ő. továbbá Századok, 1952. 1. sz. 12. o. 4 Magyarország Gyáripara az 1898 évben. II. k. 305. o. 6 Szakszervezeti Értesítő, 1913 nov.