Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A HORTIIY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 195 82%-os alapon történt, csupán 4 100 000 dollárt utalt ki a Speyer-bankház, de ebből is levonta a kötvények »vésési és hitelesítési« költségeit, a »jogtanácsos illetményét«, az első félévi kamatot és törlesztést, összesen. 511 594 dollárt, így a magyar városok csupán 3 588 406 dollárt kaptak kézhez, azaz a névérték 71.76%-át. Természetesen a magyar városok nem 3.5 millió dollárral tartoztak Speyernek, hanem 5 millió dollár után fizették a kamatokat és a törlesztést.17 1 A kizsákmányoló kölcsönök az ország kiszipolyozásának és politikai alávetésének voltak eszközei és nem fejlesztették az ország termelőerőit. A nemzeti jövedelem 1925 és 1929 között csupán 7.2%-kal emelkedett. Ez a csekély emelkedés is eltűnt az 1929—33-as válság idején. 1933-ban a nemzeti jövedelem 6%-kal volt kisebb, mint a Horthy-stabilizáció évében.17 2 1924 óta az országba évente 360 millió pengő értékű külföldi kölcsöntőke jött, szemben a régi, sokkal nagyobb területű és lakosságú Magyarország 200 millió pengős évi átlagával. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy az 1924 év utáni kölcsönök kamata közel kétszerese volt a háború előtti kamatoknak.173 193l-re az ország eladósodása a külfölddel szemben 4 milliárd pengő felett volt.17 4 Ebből a 4 milliárd pengőből 1,8 milliárd pengő volt az új17 5 és 2.2 milliárd volt a régi adósság. A magasabb kamatláb miatt azonban a kisebb összegű háború utáni kölcsönök után közel kétszerannyi kamatot kellett fizetni, mint a régiek után.17 6 Magyarországról az évente kamat és törlesztés formájában kifolyt összeget 300 millió pengőre becsülik.17 7 A Magyar Nemzetgazda 1927-ben évi 20-25 mitiió pengőre teszi azt az összeget, ami a külföld kezében levő részvények osztalékaként elhagyta az országot.17 8 Mit jelent ez? Azt, hogy az országot évente kb. annyi összeg hagyta el törlesztés, kamatok és osztalék formájában, mint amennyi kölcsönök alakjában bejött. Azt jelenti, hogy új kölcsönt azért kellett felvenni, hogy a régit fedezni lehessen. Azt jelenti, hogy az egyik imperialista kölcsön szüli a másikat. Az imperialista »segítség« szüli a következő »segítség« szükségét. 171 Adatok : OL. P. M. ein. 1925—6002. 172 Eckhardt i. m. 320. o. alapján. »A nemzeti jövedelem, vagyis a népgazdaságunkban termelt új érték 1950-ben mintegy 20%-kal volt magasabb, mint az előző évben.« »A Horthy-fasizmus idején az ország nemzeti jövedelme 15 év alatt, tehát az első világháborút követő stábilizációtól, 1924-től 1939-ig mindössze 12.6%-kal emelkedett, tehát az évi emelkedés nem érte el az egy százalékot sem. Ötéves tervünk első évében tehát a nemzeti jövedelem emelkedésének üteme a Horthy-rendszerbeli átlagos évi emelkedésnek huszonnégyszerese volt.« Gerő Ernő beszámolója a M. D. P. II. Kongresszusán. A szocializmus építésének útján. A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusénak anyagából. Bpest,Szikra, 1951. 198. o. 173 OL. P. M. Szabóky anyag, VIII. cs. Korányi expozé. 174 Eckhardt i. m. 309. o. és Közgazdasági Szemle 1932. 501. o. 176 OL. P. M. Szabóky anyag, VIII. cs. 176 Az államadósság például 1929/30-ban 1,5 milliárd pengő volt. Az állam с kölcsönök törlesztési és kamatösszegének 89%-át külföldre fizette. A külföldre fizetett államadóssági szolgálat a régi 1 milliárdra rúgó adósságok után 32,9 millió volt, míg az új félmilliárdos adósság után 53 millió volt az említett költségvetési évben. (OL. P. M. Szabóky anyag, VIII. cs.) Ezek az arányok a magángazdaság terén még kedvezőtlenebbek voltak, mivel ott szerepet játszottak a rövidlejáratú hitelek, melyeknek kamatai még a szokásosnál is magasabbak — 12-14% — voltak. 1929 augusztus végén a rövidlejáratú hitelek már 0,735 milliárd pengőre rúgtak. (U. o.) 177 Közgazdasági Szemle, 1931, Éber Antal: Devizagazdálkodás. 501—535. o. 178 1927 5. sz. 4. o. Ez bár meglehetősen szerény becslés, de így is megdöbbentően nagy összeg. 12*
