Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
196 MAGOS GYÖRGY Az 1924 után kibocsátott kölcsönök többségét közvetlenül amerikai bankárok nyújtották. A Magyarországnak nyújtott kölcsönök megoszlása sJf. USA és Anglia között : Év USA Anglia Együtt . /0 /о /о Együtt . /0 1924 . . . 13.01 58.93 71.94 1925 . . , 100.00 — 100.00 1926 . . . 53.85 44.02 97.87 1927 .. , 54.97 30.21 85.18 1928 . . . 74.94 24.58 99.5217 8 Átlag 52.60 36.27 — Ehhez hozzá kell azt fűzni, hogy az »angol« kölcsönök nagyrészét olyan bankok nyújtották, amelyek valójában amerikai bankok voltak (pl. : a Schröder Bank). így Anglia aránya kisebb és az amerikaiaké nagyobb, mint ahogy azt a statisztika feltünteti. Az I. világháború végéig Magyarországot az osztrák és német tőke szipolyozta ki. A Horthy-stabilizáció az amerikai finánctőkének szolgáltatta ki az országot. Az »önálló« Magyarország kiszolgáltatottsága, függése sokkal nagyobb volt, mint az 1867—1918-as korszakban az osztrák-magyar monarchia idején.18 0 A magyar dolgozók azelőtt sem rózsás helyzete még rosszabb lett. A nemzetközi és magyar burzsoázia kettős igája nyomasztóbb volt, mint valaha. A külföldi kölcsönök eszközül szolgáltak az iparba valóe behatolásra is. Iparvállalatok kötelezettségeiket gyakran részvényeik átengedésével egyenlítették ki.18 1 De a leghatalmasabb eszköz az ipari behatolásra a nagybankok birtokbavétele volt kölcsönök, tőkeemelések és részvényvásárlások révén. 1930-ban már minden magyar nagybank amerikai ellenőrzés alatt állott. (Erről a továbbiakban szó lesz.) Az ipar birtokbavételével teljessé lett az amerikai finánctőke uralma Magyarországon. Mindehhez az utat az 1924 évi stabilizációs kölcsön nyitotta meg. 1926 július 1-én megszűnt a népszövetségi ellenőrzés Magyarországon.182 Magyarország ellenőrzése teljessé vált. 1,8 Közgazdasági Szemle, 1929. Buday László : Magyarország a nemzetközi pénzpiacon, 564. o. adatai alapján. 180 De nemcsak gazdasági tekintetben, mint ahogy azt Eckhardt Ferenc állítja : »nagyarányú külföldi eladósodásunk gazdasági életünket a távoleső piacoktól sokkal függőbbé tette, mint amilyen a világháború előtti időben Bécstől való függésünk volt.« Eckhardt i. m. 309. o. (Kiemelés tőlem, M. Gy.) Ugyanekkor a burzsoázia ellenzéki része (az ipari középburzsoázia, amely a külföldi és hazai finánctőke ölelkezéséből nem sok hasznot látott, amely a külföld' kölcsönöket ha megkapta, a hazai nagybankok közvetítésével sokkal drágábban kapta meg, nyiltan megmondta, hogy miről van szó : »a szolgaság mindig fokozódóbb és mindig nagyobbmértékű, amely fokozottabb mértékben minden mozdulatunkat, minden Cselekedetünket a külföld tetszésétől teszi függővé.« (Magyar Nemzetgazda, 1927. 30—31. sz. 2—3. o. Kepes Ernő: Ország-kisajátítás. Kiemelés tőlem, M. Gy.) Tehát még a munkásosztály álláspontján sem kell állani ahhoz, hogy Horthyék »ország-kisajátításá«-t »észrevegyük«. 181 Az amerikai tőke behatolása Magyarországra a két világháború között. Kézirat. Magyar Nemzeti Bank Terv és Statisztikai Osztály. 182 »Magyarország esetében a Tanácsnak biztosított az a jog, hogy az ellenőrzést visszaállíthassa minden időben, amíg a kölcsön visszafizetve nincs ... a magyar kormánnyal kötött eredeti megállapodásban nyert biztosítást.« A Nemzetek Szövetségének Tevékenysége (1920—1926) Genf. é. n. A Nemzetek Szövetsége Titkárságának Információs Osztálya. 63. o.
