Századok – 1952

Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167

AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A HORTIIY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 189-Magyarország népszövetségi főbiztosa, Jeremiah Smith amerikai ügyvéd lett, aki mint a lapok megirták, a béketárgyalásokon az Egyesült Államok pénzügyi szakértőjeként vett részt. Smith »az amerikai nagybankokkal évek óta állandó összeköttetésben állott«, — írja az egyik újság,127 de elmulasztja hozzátenni, hogy Smith milyen nagybankok szolgálatában állott. A Horthy­külügyminisztérium feljegyzései azonban elmondják, hogy Jeremiah Smith bostoni ügyvéd »Pierpont Morgannak belső embere« volt.128 Smith-t tehát a leg­hatalmasabb amerikai finánctőkés csoport feje, J. P. Morgan küldte Magyar­országra aféle »John császárnak«.Az ország állapotát hosszas fejtegetéseknél ékesebben fejezi ki az a hihetetlen összeg, amelyet a népszövetségi főbiztos havonta tiszteletdíjként zsebrevágott. J. Smith tiszteletdíja havi 24 675 dollár volt effektív valutában! Ez havi 141 079, évi 1 692 951 pengőnek felelt meg,129 azaz Smith többe került az országnak, mint Horthy kormányzó és egész »udvartartása«, Smith fizetése megközelítette a miniszterelnökség évi költség­vetési összegét.130 Az ország gazdasági konszolidálása az amerikai finánctőke pénzéhsége és politikai befolyása előtt szélesre tárta a kapukat. Nem csoda ha »az ország gazdasági helyzetének további konszolidációját a külföld és különösen az Északamerikai Egyesült Államok is megfelelően értékelték és a már korábban kifejlődött bizalom Magyarország iránt a lefolyt évben is változatlanul fenn­állott.«13 1 1926-ban a hat legnagyobb amerikai bank nyeresége 50.7 millió dollárra rúgott, azaz 50%-kal volt nagyobb, mint a magyar nagybankok egész tőkeereje.13 2 »A háborús Európa talpraállításának finanszírozása duzzasz­totta meg ennyire az amerikai nagybankok tiszta nyereségét.« Az angol »big five« nyeresége is 50 millió dollár felett volt (11 és fél millió font).133 A magyar burzsoázia, második helyre szorult ugyan »hazájában« a külföldi tqkések mögött, de ezen az áron megőrizte hatalmát a magyar dolgozók felett és dús hasznot vágott zsebre a külföldi imperialistákkal való szövetség révén. Az ellenforradalmi korszakban a magyar uralkodóosztály szorosan összefonódott az amerikai és az amerikai ellenőrzés alatt álló nemzet­közi imperialista finánctőkével. A magyar finánctőkésekre és nagybirtokosokra jól illik »A kutyák dala« : »Ha gazdánk jóllakék Marad még asztalán S miénk a maradék«. »Nem volt a Horthy-rendszernek egyetlen minisztere, államtitkára, vagy miniszteri osztályfőnöke, nem volt egyetlen ezredese, vagy tábornoka, — 127 Külföldi Magyarság, 1924 15—16. sz. 6. o. 128 OL. Küm. Gazd. Pol. 1924—299. A párizsi ügyvivő jelentése. 129 OL. P. M. Szabóky anyag IX. es. (Magyar államadósság kamatszükséglete 1924—25. évben. — Kimutatás 1924/25. költségvetési év előrelátható valutaszükség­letéről.) 130 Az 1925/26. évi költségvetés szerint a Kormányzó tiszteletdíja 92 800 pengő, a kormányzóság költségvetése 1 449 581 pengő, a miniszterelnökség költségvetése pedig 2 523 258 pengő volt. Az ausztriai főbiztos fizetése 14 ezer angol font (389,5 ezer pengő) volt havonta. OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—92 540. 131 Nagy Magyar Compass 1928—29. I. к. 89. о. 132 Új Gazdaság, 1927. 5—6. sz. 7. o. Az idézet is ugyanonnan. 133 U. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom