Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
190 MAGOS GYÖRGY írja Markos György — aki hű szolgálatai után ne lett volna elnök, alelnök, igazgató, vezérigazgató, felügyelőbizottsági tag valamely nagy bánya- vagy iparvállalatnál, esetleg bankban«.13 4 Ezek a bankok és iparvállalatok pedig 80—90%-ban, a nagybankok pedig 100%-ban közvetlen vagy közvetett amerikai ellenőrzés alá kerültek 1924 után. Szorosan fonódott össze a magyar és angolszász fináncburzsoáziával »a vidéki elszegényedett gentrycsaládból kormányzói dinasztiává felcserepedett Horthy-család«,13 5 melynek fellegvára az Angol-Magyar Bank lett. Az Angol-Magyar Bank anyavállalatai felett az ellenőrzést ekkor J. P. Morgan csoportja gyakorolta. Erre a továbbiakban még visszatérünk. Az Angol-Magyar Bank igazgatóságában foglaltak helyet a Horthy-család bizalmi emberei : gróf Edelsheim-Gyulai Lipót, Horthy István apósa, gróf Károlyi Imre, ifjabb Horthy Miklós apósa, Purgly Emil, Horthy Miklós sógora és ifj. Horthy Miklós, Horthy kormányzó fia.136 Közismertek ifj. Horthy Miklós kapcsolatai az angolszász befolyás alatt álló textiliparral (a Budai Goldbergerrel). Már a 20-as évek elején, amikor a »textilipar nyersanyaggal való ellátása fokozottabb nehézségekbe ütközött, ő volt az (ifj. Horthy Miklós), aki összeköttetéseivel. . . biztosította ,a nyersanyag, főleg a gyapot behozatalát«.13 7 Nyilván ezt a célt szolgálta ebben az időben Közelkeleten, Egyiptomban tett »tanulmányútja« -is. Közismert, hogy az ifj. Horthy gazdasági kapcsolatait a Budai Goldbergerekkel, később házassági kapcsolat tette szorosabbá. A r.épszövetségi kölcsön további kizsákmányoló kölcsönök áradatát zúdította az országra. A kölcsönök terheit a dolgozók viselték, a kibírhatatlanul magas adók és alacsony nyomorbérek formájában. »Európa, hogy ki tudja fizetni a kamatokat és az adósságokat, kénytelen a lakosság adóterheit fokozni és a munkások helyzetét lerontani. Valóban ez történik ma Európa országaiban. Az adóterhek az egész nemzeti jövedelemhez viszonyítva már most, amikor az adósságok és a kamatok fizetése jóformán még meg sem kezdődött, például Angliában az 1913 évi 11 százalékról 1924-ben 23 százalékra, Franciaországban a nemzeti jövedelem 13 százalékáról 21 százalékra, Olaszországban 13 százalékról 19 százalékra emelkedtek. Mondanunk sem kell, az adóterhek a legközelebbi jövőben még jobban fognak növekedni. Az európai dolgozók és elsősorban a munkásosztály anyagi helyzete ennek folytán okvetlenül rosszabbodni fog...«13 8 — mondotta 1925 december 18-án Sztálin elvtárs. Magyarországon 192^-ben az adóterhek a nemzeti jövedelem 28 százalékára rúgtak.13 9 »Ez a szám a lehetetlenséggel határos«.14 0 » Az állam kényszerülve volt tekintélyes . . .összegeket alattvalóinak könyörtelen megadóztatása révén megszerezni«.14 1 »Azonban már ott tartunk, hogy lehetetlen többet kipréselni a már kétségbe esett népességből«.14 2 134 Markos György: 50 család és cselédei. Bpest. Szikra, 1947. 6. o. 13 5 U. o. 23. o. 136 U. o. Az »50 családban« Károlyi Imre helyett tévesen Károlyi Gyula szerepel. 137 Ki kicsoda? Kortársak lexikona. Bpest, Béta. é. n. 339—-340. o. (Kiemelés, tőlem, M. Gy.) 138 Sztálin, Művei 7. k. 284. o. 139 OL. P. M. Szabóky anyag, VIII. es. Korányi expozé. 149 U. o. Hí U. o. (Kiemelés tőlem, M. Gy.) 142 U. o.
