Századok – 1952

Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167

AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A IIORTHY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 175 ingyen, mint amennyit az amerikaiakkal vásároltatnánk«.4 8 Tehát részvé­nyeket pénzért, sőt ingyen!4 9 1922 októberében az Egyesült Államok újra nyiltan fordul az európai politika felé. 1922 október 2-től 6-ig New-Yorkban tartották meg konventjü­ket az amerikai bankárok (American Bankers Association). Á konventet Warren G. Harding, az Egyesült Államok elnöke levélben üdvözölte. Az üdvöz­let elöljáróban megemlékezik a kormány és a bankérdekeltségek háború alatti és azt követő viszonyáról, majd a következő — az amerikai elnökökre kevés kivétellel jellemző — álszent hangon folytatja : ».. .ma országunknak, a világnak, az egész emberiségnek szüksége van arra, hogy ez az együttműködés szélesebb területekre terjedjen ki : azokra a társadalmi, morális, etikai kérdé­sekre, amelyek megértő figyelemre várnak... Gyakran gondolkozom a bank­ról — folytatja az elnöki üdvözlet — mint az első olyan intézményről, amely egyesíti a társadalmat. Becsületességébe és célkitűzéseibe vetett teljes bizalom alapján hatalmas elérhető tömegbe gyűjti össze a hitel és eszközök szétapró­zott darabjait, amelyek másképpen a nagyvállalkozások számára nem lenné­nek elérhetők és lehetővé teszi azt az óriási termelő szervezetet, amely a modern ipari közösséget jellemzi. Olyan időkhöz érkeztünk, amikor a szociális érzék, az etikai eszmék, az erkölcsi inspirációk és a legjobb értelem hasonló össze­gyűjtésére van szükség, hogy előmozdítsuk az emberek igazi jólétét személyen­ként és közösségekben egyaránt. . . Ezekben a kötelezettségekben való teljes részvételre hívom meg sürgősen Önöket most... Régi megfigyelésem, hogy a bankerők vezetőszerepe a helyi közösségben mindig hatékony és a közösség érdekeit szolgálja ; és hasonló segítő kapcsolatot kell fenntartanunk ország­szerte és az ország külső viszonyai területén«.50 Tehát »az egész emberiségnek szüksége van« arra, hogy az amerikai imperialisták tevékenységüket »szélesebb területre« terjesszék ki, hogy a »bank-erők vezetőszerepe« érvényesüljön az »ország kiílső viszonyai terü­letén« is. 48 OL. Küm. Gazd. Pol. kövotjelöntés. 1922—41 367 (88 012/22). 49 A magyar vállalatok idegen kézbe adása a következő években nagy lendületet vett. »A magyar részvényvagyon Amerikába vándorlása azonban aggasztó jelenség, mert előbb-utóbb a gazdasági függetlenség teljes elveszítésére vezethet.« (Űj Gazdaság, 1929. " 13. sz. 28. o.) Hogy mindez nemcsak a gazdasági, hanem a politikai függetlenséget is látszólagossá változtatta, azt a burzsoá újság elhallgatja. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a »Közgazdasági Szemle« (1926 405—417. o. Szigeti Gyula) megjegyzi, hogy »A tőke­emelések módozatai a részvényállományt illető vagyonnak ós jövedelemnek új, ós a régi részvénytulajdont sokszor anyagilag károsító eloszlását jelentették.« Tehát ez is keserű falat volt. A »régi tulajdont« természetesen nem az országárulás miatt érzett lelkiismeret­furdalás kínozta, hanem az, hogy a magyar dolgozók kizsákmányolását kénytelen volt megosztani az amerikai burzsoáziával. A Horthy-pénzügyminisztérium véleménye erről a kérdésről az, hogy »a külföld részvétele a magyar vállalatok alaptőkfeemelósében s a külföldi értékpapír vásárlás ... a nemzeti vagyon szempontjából mindig sajnálatos tény ugyan, de . . . (erről) ... a magyar nemzet tőkeszegénysége" folytán . . . nem mond­hat le.« (OL. P. M. ein. 1928—1763.) Ha komolyan vehetnők a Horthy-pénzügyminisz­térium logikáját, azt kellene mondanunk, hogy az ország félgyarmati állapota miatt »tőkeszegény«, mozdítsuk tehát elő gyarmatosítását, hogy megszűnjék a »tőkeszegény«­ség! Persze a Püm. szavai mást jelentenek. »Sajnálatos tény« : hogy a magyar burzsoázia harmadrangúvá válik »saját« portáján a külföldi imperialistákkal való szövetség követ­keztében, de »nem mondhat le« erről a szövetségről a tárgyalt okok miatt. 60 Commercial and Financial Chronicle 1922 okt. 21. 115. k. 2991. sz. OL. Küm. Gazd. Pol. 1922—119 710 (kiemelés tőlem, M. Gy.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom