Századok – 1952

Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167

1 70 MAGOS GYÖRGY A konvent határozata felhívta a figyelmet »a külföldi, különösen az európai helyzet komolyságára« (III. pont), majd így folytatta : ».. .hisszük, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az ország kormánya megszabja azokat az elveket, amelyek alapján együttműködhetünk a többi nemzetekkel, hogy megvalósítsuk az európai államok szükséges talpraállítását és a békét a világon. E célból sürgetjük a kormányzatot, hogy .. .haladéktalanul küldje be képviselőjét a Jóvátételi Bizottságba«.5

1

Tehát az amerikai imperializmus újra kilépett a porondra.5

2 A bankárgyűlést követő napokban az amerikai kormány nyilvánosságra hozta azokat a feltételeket, amelyeket kölcsönök nyújtásánál az amerikai imperialisták állítanak a kölcsönt felvevő ország elé. Ezek a pontok a következők : 1. »egyes államok ösztönzése oly irányban, hogy bizonyos, az Egyesült Államok érdekében levő ténykedést hajtsanak végre, 2. az Egyesült Államok gazdasági érdekeinek szolgálata és védelme, 3. a háborús célokat szolgáló kölcsönök felvételének megakadályozása«.6

3 A harmadik pontot a Közgazdasági Szemle úgy értelmezi, hogy az a világbékét szolgálja. Bár ugyanakkor kénytelen beismerni, hogy »a harmadik pont alkalmazására, mellyel Amerika a világbékét kívánja szolgálni, még ezideig nem került sor«. Valóban egészen másról van szó, arról, hogy az amerikai fegyvergyárosok nem voltak hajlandók fegyvereket hitelben eladni.5

4

Ehhez az elvhez tartották magukat az amerikai imperialisták Németországba és Japánba irányuló fegyverszállításaiknál (erről majd később), ha nem is a világbéke, de biztos profitjuk megőrzése céljából. III. 1922 végére lehetővé vált, hogy amerikai segítséggel hajtsák végre a Horthy-fasizmus politikai és gazdasági stabilizációját. 1923 a kölcsönért folyó harc éve volt, harc a Jóvátételi Bizottság zálogjogának felfüggesztéséért, mert enélkül nem lehetett külföldről kölcsönt felvenni. A magyar finánctőke és a nagybirtok pedig nem akarta saját erejéből talpraállítani az országot. Ha a külföldi kölcsön kérdésében a nagybirtokos osztály egyes tagjai ingadoztak is eleinte, végül egységesen zárkóztak fel a kormány kölcsön-politikája mellé, mert »minden egyéb szanálási akció — mint Gratz Gusztáv írja — az adócsavarnak, főleg pedig a mezőgazdaságból eredő jövedelmek megadóztatásának oly horribilis felverése volna, amely a mai viszonyaink ... (mellett) ... elképzelhetetlen«.5

5 « 51

U. o. 52

». . . az Egyesült Államok világpolitikai »reentry«-je ép a nemzetközi pénzügyek terén várható. Az első lépés alkalmasint az Egyesült Államoknak a reparátios bizottságban való aktív részvétele lesz« jelenti közvetlenül a bankár-konvent után 1922 október 9-én a washingtoni magyar követ. OL. Küm. Gazd. Pol. 1922—41 367 (74 118/22). 63

Közgazdasági Szemle 1928 604—511. o. Buday Gyula: Külföldi értékpapíremissiók a new-yorki tőzsdén. Christian Science Monitor 1922 október 11. OL. Küm. Gazd. Pol. 1922—41 367 (1922—112 476). 64

»Ismeretes Mellon amerikai pénzügyminiszter híres mondása : »Ezentúl pedig csak készpénzfizetés ellenében viselhet Európa háborút.« Közgazdasági Szemle, 1929, Buday Kálmán: Magyarország a nemzetközi pénzpiacon. 556—574. o. " A Részvényes, 1923 nov. 9. 6. o.