Századok – 1952
Tanulmányok - Barta István: Kossuth alföldi toborzókörútja 1848 őszén 149
160 BAETA ISTVÁN Nem zárhatjuk le Kossuth toborzó körútjának ismertetését anélkül, hogy ne próbálnánk meg, ha hézagosan is, de ábrázolni azt, hogy a mérhetetlen lélektani hatáson túl milyen erőket mozgatott meg Kossuth tény- \ legesen a veszélyeztetett haza védelmére.28 3 Az út egyes állomásairól szóló jelentések, néha maga Kossuth beszámolói is, közöltek ugyan számadatokat a megmozgatott tömegekről, azonban természetesen csak az első, felületes benyomások alapján s a népfelkelés további szerveződése során a méretek sokszor módosultak. És itt kell megjegyezni azt is, hogy az alföldi és tiszántúli népfelkelést a Honvédelmi Bizottmány még teljes kibontakozása előtt átmenetileg leállította akkor, amikor Jellacsics futásával a főváros közvetlen fenyegetettsége megszűnt,29 s maga Kossuth is, hazatérőben Kecskemétről október 6-án olyan utasítást küldött Szegedre és a Tiszántúl városaiba, hogy a felkelt tömegek a további parancsig térjenek vissza lakóhelyükre.30 Vannak azonban forrásaink, amelyek felvilágosításokat adnak a Kossuth áltál hirdetett népfelkelés megszervezésének további folyamatáról, méreteiről, elindulásáról, alkalmazásáról és sikereiről. Ilyen források azok a jelentések, amelyekben a Kossuth által kinevezett helyi biztosok beszámolnak Kossuthnak végzett munkájukról és további utasításait kérik. E beszámolók alapján meg tudjuk állapítani a felkelt nép létszámának alsó határát s megfelelő helyesbítésekkel nagyjából helyes képet alkothatunk magunknak a Kossuth által elindított népmozgalom méreteiről. Az út első állomásáról, Ceglédről, Kossuth fentebb ismertetett levele szerint,3 1 már az első napon 3000 gyalogos és 150 lovas indult el Pest irányába ; Cegléddel kapcsolatban nem áll rendelkezésünkre kormánybiztosi jelentés, de Egressy Gábor idézett tudósításában azt írta, hogy »Cegléd városának minden lakosa talpra lőn állítva 24 óra alatt, a Duna partjain táborba szállandó s az áttörni készülő rablóhadnak útját állandó.« Éppen a többi városnál megismert gyakorlat alapján fel kell tételeznünk, hogy az első nap elindultakat a következő napokban, a megszervezés és felszerelés ütemének megfelelően újabb csapatok követték. Egy szgpt. 27-i kunszentmiklósi jelentés szerint azon a napon ott is keresztülvonult 600 c: glédi nemzetőr Dunaföldvár irányába. 31 /a Nagykőrösről a Kossuth által megbízott Gubodi 28 /a Szükséges ennek a kérdésnek a tisztázása azért is, mert bizonyos elemek, amelyeknek érdekükben állt likic inyclni, meghami ítani a magyar népnek a szabadságharccal kapcsolatos áldozatvállalá át, a sz, mtanuk elhalta u'án sok hamis hírt hoztak forgalomba a Kossuth által szervezett népf, lk léssel каре ólaiban. így pl. Szentesen a szerző gyeim kkoiában eleven volt az a »hagyomány«, hogy a városból Kossuth felszólí.á ára összesen kitten mentek el a népf lk léssel, da Szolnokról azok is visszaszöktek. Szegedről hasonló híresztelés szerint há man m ntek volna el. A ceglédi népfelkelőkk 1 kapcsolatban az a hír terj db el, hogy PJICZJI hazaküldte őkst a táborból gyávaságuk miatt. Ezeknek a híreszteléseknek a valótlanságát és célzatosságát az alábbi hiteles adatok fényesen lelepLzik. 29 A Bizottmány okt. 4.-i rendelete szerint a hadiesemények következtében »a csongrádi, szentesi, szegvári, vásárhelyi és szegedi népnek . . . Pestre szállítása jelenleg feleslegessé vált«, ezért utasította őket, hogy »maradjanak hon, de azért a haza szent ügye iránt felmelegült szívet kihűlni ne engedjék s minden pillanatban készek legyenek, hogy a legfelső felszólításra oda, ahova kell, megjelenhessenek«. (O. Lt. OHB 851/1848. sz.) 30 Kossuth Kecskemétről okt. 6.-án este 6 órakor Szegedhez írt utasítását 1. a Szeged Városi Közlevéltárban, 356/1848. közgy. sz. alatt. Ugyanekkor a többi Városnak is küldött hasonló szövegű utasítást. 3j L. előbb, 151. o. 31 /a L. Kossuth Hírlapja, szept. 30. sz.
