Századok – 1952

Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118

A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLENI VÉDELEM ÜGYE DÓZSÁTÓL .-MOHÁCSIG 135 világ nagy fővárosainak, az ősi Rómának és a második Rómának, Konstanti­nápolynak utóda ; Moszkva a harmadik Róma, negyedik Róma pedig nem lesz«.6 6 Ebben az ideológiában a pápa Rómájának semmi helye sincs. * A török hódítók ellen hirdetett keresztes hadjárat 1518-ban sem valósult meg. A törökök hatalma tovább erősödött és Szelim fia, II. Szulejmán már megkezdte Magyarország szorosabb értelemben vett területeinek támadását is. Ugyanakkor a magyar végvárrendszer ereje egyre csökkent, az uralkodó­osztály egyre kevesebbet tett a várak jókarban tartására és ellátására. 1519-ben pl. Bakócz Tamás esztergomi érsek Szlavóniában szolgáló vitézeinek nyiltan megírja, hogy vissza fogja őket hívni, mert Jajcának élelmiszerszállítmányok­kal való ellátása egy ideig nem remélhető. Tíz nappal később a király már harmadszor ad ki parancsot arra, hogy az élelmiszerhiányban szenvedő Jajca várát lássák el élelemmel. A király szerint Jajca már végső veszélybe jutott, a vár küldöttei a Száva folyó révénél várják az élelmiszerszállítókat. Jajcá­ban már akkora az éhinség, hogy védői már nem akarnak tovább ottmaradni.67 Bár a hazánktól már eléggé elszigetelt Jajca sokkal inkább az osztrák tartományokat védelmezte a török ellen, mint Magyarországot, még ennél a várnál is inkább elhanyagolták a most már valóban Magyarország utolsó védelmi vonalát jelentő délvidéki várrendszer "fenntartását. A várak jelentős része nem az állam kezében volt, hanem a kalocsai érsekség vezetése alatt állt. Viszont, amikor a kalocsai érsekség éppen ezért veszedelmes és kevéssé jövedelmező tisztséggé vált, nemigen akadt egyházi férfiú, aki ezt elvállalná, így 1520-tól a kalocsai érsekség egy ideig betöltetlenül állott. Ugyanígy egyre csökken a péterváradi ciszterci szerzetesek létszáma is,6 8 amikor már kevésbbé zsírosak a jövedelmek, mint előbb. 1521 nyarán Szulejmán erős támadást indított Magyarország ellen, össze akarta roppantani a déli végvárrendszert. A magyar feudális urak, de a városok sem mozdultak meg a török visszaverésére. így pl. a besztercei csapatok háromszori felszólításra sem szálltak hadba, amikor a király általá­nos katonai összpontosítást rendelt el a török szultán várható betörése ellen.69 A délnyugati védelem pillérét, Jajcát, úgylátszik csak figyelemelterelő céllal támadták meg a törökök, kb. 300 lovassal, így ezt a támadást Keglevich Péter, az őrség parancsnoka visszaverte, a támadókat megsemmisítette.70 A török támadás jóval nagyobb súllyal nehezedett Sabác erődjére, a támadás főcélja pedig Belgrád (Nándorfehérvár) elfoglalása volt, amivel tulaj­donképpen megnyílt az út Magyarország szívébe. Sabácot Logodi Simon vezetésével 700 vitéz védte, akik magukra hagyatva is hősiesen harcoltak a túlerő ellen. Megesküdtek, hogy inkább hősi halált halnak, semmint az erődöt átengedjék az ellenségnek. Esküjüket meg is tartották. Több rohamot vertek 68 A. M. Pankratova i. m. 177. o. 67 Tliallóczy—Horváth i. m. 194, 196. sz. 68 Pataki Vidor; A péterváradi ciszterciek a középkori Kelenföldön. Budapest, 1942. 28. o. 69 Szapolyai János vajda Hunyadmegyében. Berger Albert közlése. A Hunyad­megyei Történelmi és Régészeti Társulat 1896—98. évi évkönyve, 113. o. 70 ThaUóczy—Horváth i. m. 211. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom