Századok – 1952

Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118

A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLENI VÉDELEM ÜGYE DÓZSÁTÓL MOHÁCSIG 131 hadjárat tervének megbeszélésére, vállalták lovas- és gyalogoshadsereg, tüzérség és hajóhad kiállítását és felszerelését. A megkötött szövetségi szerző­désben azonban a török elleni harc kérdését még ennél is kevésbbé konkréten fogalmazták meg és csak az összehívandó kongresszusra utaltak.5 2 Tehát az ellenfelek éppen ebben a kérdésben kényelmes megoldást tudtak találni. Azt sem lehet véletlennek tekinteni, hogy éppen ebben az évben a törököktől elfoglalt Egyiptomban megerősítették a franciák és katalánok jogait.5 3 Az európai hatalmaknak .a török területekkel tartott gazdasági kapcsolatai többet nyomtak a latba, mint a török elnyomástól szenvedő vagy fenyegetett népek sorsa. Rotterdami'Erasmus joggal szerepelteti az irígylésreméltó, boldog Franciaország helyzetével szemben a török szomszédságtól állandóan rette­gésben tartott Magyarországot.54 Néhány nappal a cambrayi szerződés után a lateráni zsinat záróülésén a pápa határozatot hozatott általános törökellenes keresztes hadjáratra való felkészülésről.5 5 Ezzel megindult az 1518-as év keresztes hadjárat kampánya. 1518 elején ez a kérdés szerepel Károly király instrukciójában is Ferenc királynál levő követe számára. Ebben rámutat arra, hogy ha a kereszténység­leghatalmasabb királyai egymás elleni háborúba keverednek, a török jó és nagy alkalmat nyer, hogy hatalmas sereggel megrohanja a kereszténységet és helyrehozhatatlan kárt okozzon neki. Ezért »Isten dicsőségére és a katolikus hit gyarapítására« megfelelő határozatot kell hozni a török elleni támadó háborúra, amelyben sokkal nagyobb dicsőséget és érdemet lehet szerezni, mintha egymás ellen folytatnak háborút.5 6 A Habsburgok valódi politikája azonban a török elleni harcot csupán ürügynek használta fel egyrészt a francia király leszerelésére, másrészt Magyar­ország megszerzésére. 1518-ban Miksa császár Strein Vid, Herberstein Zsig­mond és Wernegger Ulrik császári megbízottaknak adott utasításai ezt félre­érthetetlenül bizonyítják. A császár megbízottai által tudatta II. Lajos , magyar királlyal, mik a feltételei a török elleni háborúnak, sőt egy sokkal kisebb kérdésnek, Jajca végvára élelmezésének. Ezt attól teszi függővé, hogy Lajos fogadja el a császárnak a magyar királyság feletti gyámságát. Mivel ez még nem történt meg, »nem volt módja« eddig segítséget nyújtani. Magyarországot nehéz helyzetében megzsarolva, szinte üzletszerű ajánlatot tesz a magyar királynak, behatolásának elismerésére : ha megegyeznek, a magyar korona kétségtelenül meg lehet elégedve és békélve. Valamivel, ezután megbízottait már arra utasítja, hogy a király ismertesse el a császárnak Magyarország feletti gyámságát a rákosi országgyűlésen is, és ezzel további feltételt szab 62 Mon. Habsb. i. k. 10., 11. sz. 53 E. L. Déligeorges i. m. 47. o. 54 Trencsényi-Waldapfel I. i. m. 8., 11. o. 65 H. Uebersberger i. m. 136. o. 68 »Auec ce si lesds seigneurs roix qui sont les plus puissans des chrestiens se mectent en guerre les vngs contre les autre, le Turcq que l'en dit estre prest, auec très puissante armée aura bonne et grande occasion de enuahir et assailir la chrestiente, et y fera dommage inreparable auant que l'en y peust pourueoir ne obuier.« — »Ce fait tous lesds ss roix pourront par ensemble a l'onneur de dieu et augmentacion de la foy catholique prendre quelque bonne conclusion pour faire la guerre inuasiue contre le Turcq, en quoy il auroit trop plus d'honneur et de mérité, que a faire la guerre l'un contre l'autre pour chose de si petite valeur.« Mon. Habsb. i. k. 23. sz. 10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom