Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
130 * SZÉKELY GYÖRGY nép életében. Parasztok és urak egya'ránt még évtizedek után is emlékeztek rá. Werbőczi Hármaskönyve például eltiltotta a jobbágyokat a favágástól a náluk levő dolgok elkobzása és bírságolás terhe mellett.4 8 De a mádi bíró még 1573-ban is vallotta, hogy : »Az keresztes hadkor az atyám is itt Mádon lakott és hallottam tőle, hogy mondotta azt, hogy soha az mádi erdő szabad nem volt az nemeseknek, sem jobbágyinak, hanem mindétig követték és hogyha nem engedték, ugyan el kellett szenvedniük és nála kül lenniek«.4 9 A parasztok tehát mint olyan rövid korszakra emlékeztek vissza a parasztháborúra, amikor helyreállottak a földközösségi jogok, s a nemeseknek is kérni kellett azok használatát. Az urak viszont gyűlölettel emlékeztek vissza a parasztháború keresztes vitézeire, így még mindig Dózsára emlékezett vissza 1555 után Nádasdy Tamásné kanizsai birtokának tiszttartója, mikor a parasztok ellenszegülni próbáltak a terhek növelésének, s ezért »kerösztes bestyék«-nek nevezte a parasztokat.50 * A parasztháború leverése után Magyarországon még jobban meggyengül a királyi hatalom, előretör a parasztságot leverő Zápolya János és az ú. n. köznemesi párt. Az udvari körök vele és híveivel szemben fokozottan várták és kértek segítséget a Habsburgoktól. Külpolitikai téren is nőtt a Habsburg befolyás. Ezzel hazánk sorsát még jobban és egyre nyíltabban odakötötték a Habsburg-hatalomhoz. így azonban olyan erőnek szolgáltatták ki Magyarországot, amely a hazánkat fenyegető török veszedelemmel mit sem törődött, melynek célja az ország függetlenségének megsemmisítése volt. Ugyanakkor pedig Magyarországra zúdították a Habsburgok európai méretű külpolitikai bonyodalmainak következményeit, így közvetve fokozták a török veszedelmet is. Ebben az időben a Habsburgok a francia királlyal küzdöttek Olaszország birtokáért, de ezen túlmenően az európai főhatalomért is. így igen kevéssé tartották szemük előtt a török hódítók terjeszkedését, ezt inkább csak diplomáciai cselfogásaik leplezésére használták. 1516-ban Miksa császár a VIII. Henrik angol királynál levő követéhez intézett levelében pl. megvádolta a francia királyt, hogy az túlságos hatalmával a legtöbb nemzetet magának aláveti és a császár szerint mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a francia király az egész kereszténység uralmára törekszik, amelyben nem kevéssé segíti maga a török, mialatt támadásaival a többi keresztényeket kínozza.5 1 A császár e vádja utóbb igazolódott, de ez nem jelenti azt, mintha a császár a valóságban komolyan törődött volna a török veszéllyel és ennek elhanyagolása miatt komolyan vitája lett volna a francia királlyal. Már az 1517. márciusi cambrayi konferenciára szövetségi szerződést készítettek elő a császár, Ferenc francia és Károly spanyol király között. Ennek 8. pontja utal a pápa és a szentszék többszöri felhívására a török elleni harcra, erre a szerződéstervezetben kölcsönösen ígéretet is tesznek a szerződő felek. Össze fognak jönni a törökellenes 48 Tagányi Károly: Magyar Erdészeti Oklevéltár I. k. Budapest, 1896. 106. sz. 49 Tagányi Károly: A földközösség történetéhez Zomboron. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1895. 293. o. ;5 0 H. Balázs Éva (szerk.): Jobbágy levelek. Budapest, 1951. 4. sz. 61 »... aspirat ad monarchiam totius ohristianitatis ; in quo non parum adiuuatur ab ipsis Turcis dum eorum impetus et insultus reliquos christianos vexant ; « 1516 szeptember 9. Monumenta Habsburgica, II. osztály I. kötet Wien 1853. 558. o. függelék.
