Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLENI VÉDELEM ÜGYE DÓZSÁTÓL .-MOHÁCSIG 125 nak a külső és belső ellenség elleni fellépése, annak radikalizmusa igen közeláll a huszita háborúk cseh kiliasztikusainak, sőt, Münzer Tamás tanításainak egyes elemeihez is. A kiliasztikusok azt várták, hogy az ú. n. »ezeréves istenbirodalma« a földön meg fog valósulni. Ez az osztálynélküli társadalom követelését jelentette, amelyhez szerintük az »igaz hit harcosainak«, äZäiZ ä felkelőknek a feudális kizsákmányolók megsemmisítésével kell hozzájárulniok. Láttuk, hogy Mészáros is egybeköti a földi élet megjavítását konkrét terhek megsemmisítésével (levelében) és a nemesek elleni harccal (Istvánfinál). Ez egybeesik a prachatici Christann és a miesi Jakobell azon tanításaival (1419), hogy ha zsarnokok erőszakkal meg akarják semmisíteni a tanok felismerőit, a »hívők« kötelessége a fegyverrel való védekezés, és Jan Capek követelésével (1420), hogy a kegyelem közelgő ideje előtt a bosszú idejének kell bekövetkeznie.21 Tartalmilag egybeesik Mészáros Lőrinc Dózsához intézett buzdítása Münzer Tamás tanításával : »Napnál világosabb, hogy isten megengedi övéinek, hogy erőszakot tegyenek ellenségein birtokukkal kapcsolatban, hiszen ezek kezdettől fogva akadályokat állítottak isten országának és igazságosságának útjába«.22 1 Látjuk tehát, hogy a parasztháború ideológiáját Mészáros Lőrinc fejtegette a legradikálisabban. Dózsa György mellett különösen Lőrinc pap, akit Székely István krónikája a parasztok négy fő hadnagya között említ, keltette fel a nemesi történetírók gyűlöletét. A kortárs Bartholinus elvetemült embernek jellemezte. Nem csupán ideológiai szerepéért gyűlölték. Dózsa halála után Mészáros Lőrinc pap vezette a parasztok ellenállását és ő is mártírhalált halt. Mint Székely István krónikája írja, Zápolya János vajda »a nagy botu Lőrinc papot nyárson megsütteté«. De nemcsak Mészáros Lőrinc fordult szembe a kereszteshad megtiltásával, formailag a keresztes felhatalmazás alapján maradva. A parasztok más 1 világi és alsópapi vezetői s maguk a tömegek is szembefordultak a nagyurak és főpapok hazaárulásával. Szemtanú leírása szerint, amikor Bakócz érsek megtiltotta a keresztes hadjáratot és kiközösítéssel fenyegetett mindenkit, ha a keresztet nem teszi le, mintegy ötezer paraszt Budán mégis együtt maradt életre és halálra. És a szemtanú azt is elmondja, hogy az egész országban senki sincs ellenük, csak egyedül a nemesek, akik fölnyársalják, agyonverik a parasztokat. A nép Budán a kolostorokhoz nyomult és a papok arcába mondta : »gazság az egész, a nemesek már húsz éve fegyverkeznek« (t. i. a török ellen). »És amit ti szerzetesek és papok mondotok, mindaz valótlanság, a jövőben egyáltalán nem fogunk hinni a ti prédikációtoknak és éneketeknek, sem a templomaitokba nem járunk többet«. Erre a szerzetesek elmenekültek.23 Ebből is láthatjuk, hogy a nép felháborodása azok ellen irányult, akik a török hódítók elleni harc szólamával évtizedek óta visszaéltek, most pedig megakadályozzák a harcot. 21 Franz PalackJ?.- Die Geschichte des Hussitenthums und Prof. Constantin Höfler. Prag, 1868. 127. o. 22 1525 május 9 : »Ists doch am hellen tag, das gott die seinen also freuntlich lest dye Widersacher peynigen allein am guthe, durch Weichs sie das reich und gerechtigkeit gottes haben vom anfang vorhindert. . .« M. M. Szmirin: Народная реформация Томаса Мюнцера и великая крестьянская война. Moszkva-Leningiád, 1947. 234. о. 23 Ain gross Wunderzaichen, das do geschehen ist durch das Creutz ... 1514. Röplap. Közli Kertbeny : Ungarn betreffende deutsche Erstlings-Drucke. (Budapest, 1880) 90. sz. (Kiemelés tőlem, Sz. Oy.)
