Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
122 * SZÉKELY GYÖRGY fontos az ellenállókkal szembeni felhatalmazás megfogalmazása. A levél tulajdonképpen az erdélyi püspöknek, mint helyettes legátusnak szólt, és őt hatalmazta fel, hogy alkalmazzon minden egyházi büntetést és rendszabályt, eleve elismerve ezeknek érvényét. Ezt a felhatalmazást mind a püspök, mind alárendelt kiküldöttjei az ellenkezőkkel, pártütőkkel szemben alkalmazhatják.41 De hogy kik ezek a pártütők, ebből a bullából nem derül ki, pedig éppen ez a határozatlanság tette lehetővé a kétféle, úri és népi értelmezést. Mint az eseményekből jól látható, Bakócz az egész uralkodóosztály szolgálatában, a hivatalos egyház segítségével azt a paraszt-plebejus hadsereget állította be ellenszegülőnek, amely nem volt hajlandó felszerelés nélkül Knin alá vonulni és ott elvérezni. Mészáros Lőrinc viszont a paraszt-plebejus hadsereg véleményét fejezte ki, mikor a keresztes felhatalmazás formai keretein belül maradva az áruló urakat nyilvánította ellenszegülőnek és követel bosszút ellenük. Bakócznál tehát a források semmi különösebb nézetbeli fordulatot nem mutatnak. Feltehető, hogy a levelében való meghatározatlanság tudatos volt, hiszen ez tulajdonképpen egybeesik az eretnekekre vonatkozó felhatalmazásával. A parasztok oldaláról azonban a fejlődés a források rendkívül szűkszavú volta ellenére is megállapítható. így fennmaradt Mészáros Lőrincnek, a parasztháború egyik főalakjának egy levele, továbbá a nézeteiről vallott krónikás feljegyzés. Mészáros Lőrincnek Aszalói Kecskés Tamással együtt írott és Kassa levéltárában fennmaradt levele keltezetlen. Véleményem szerint ez a levél abból az időből való, amikor a keresztes hadjárat még nem alakult parasztháborúvá. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy Mészáros Lőrinc levele pápai, királyi és érseki felhatalmazásra és az érsek által Budán a kereszteseknek osztogatott bullára hivatkozik, továbbá kifejezetten a törökök elleni harcra gyűjt harcosokat, hanem az is, hogy fennmaradt Kassának a parasztháború kitörése után kelt elutasító levele, ami azonban nem Mészáros és Aszalói Kecskés levelére, hanem Bagoly Ferenc parasztvezér levelére írott válasz.1 5 Mészáros levele azonban már számos olyan elemet is tartalmaz, amely félreérthetetlenül különbözik a .főpapok, a pápa nézeteitől. így közelebbről meghatározza, kik azok, akiket kiközösítéssel kell sújtani : még az apát, az anyát, a feleséget vagy más rokont is ki kell közösíteni, mint az ördög testrészét és csak a pápa oldhatja fel őket, ha a keresztes hadba való beállástól valakit el akarnak vonni akárcsak egy szóval is. Nyilvánvaló, hogy az ilyen felhatalmazás a keresztes had prédikátorainak könnyen lehetővé tette, hogy a kérő szóval, rokoni féltéssel akadályozóknál sokkal veszedelmesebb, a keresztes hadba távozást erőszakkal gátolni akaró földesurakkal szemben a kiközösítést alkalmazzák. Mészáros Lőrinc levele, miután általában a keresztesekről, azután a szegényekről beszél, egy, Fraknóitól teljesen figyelmen kívül hagyott intézkedést mond ki : ha behajtók jönnének és erőszakkal akarnának kicsikarni jogtalanul pénzt tőlük (ami csak a keresztesekre vagy a szegényekre 14 Az oklevelet közli Török János: Magyarország Prímása. Pest, 1859. 155. o.: A vonatkozó szövegrész : »Habituri ratas, et gratas. omnes censuras, penas et ordinationes. Quas tua fratemitas. et ab ea substituti et pro tempore deputandi, rite in Rebelles statuerint. decreuerint, et ordinauerint. et facturi illas auctore Domino, usque ad.condig -nam satisfaction em obseruati.« 16 A leveleket közli és hamisan értékeli Franki Vilmos (a későbbi Fraknói Vilmos) : Adalékok az 1514-dik évi pórlázadás történetéhez. Századok, 1872. II., III., IV. sz. Mészáros és Aszalói Kecskés levelének a török ellen harcba hívó része : »... quicumque homo bona intencione adversus perfidissimos Thurcos decertare velit, causa tocius Christiane sedis vei hominem mitteret in persona sua. ..«
