Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLENI VÉDELEM ÜGYE DÓZSÁTÓL .-MOHÁCSIG 123 érthető), velük szemben az egész gyülekezet keljen fel és ha valamennyit (t. i. a behajtókat) megölik, semmi hátrányt ne szenvedjenek. Ezután megtiltja a vámszedést az élelemszállítóktól. Az oklevélből nem teljesen világos, milyen pénzbehajtásról van szó, de az előző és következő mondat világossá teszi, hogy itt vagy az állam vagy a földesúr pénzbeszedőiről van szó és így az oklevél e helyét értelmezhetjük a keresztes hadjárat forrásokban megmutatkozó első antifeudális megnyilvánulásának. A kiközösítés fegyvere ilyen levélben világosan lehetővé tette a keresztes hadjáratot szabotáló urak elleni fellépést. De ezen túlmenően lehetővé tette bármely feudális teher megtagadását a keresztes hadjárat idején, hiszen a »jogtalan« terhek elleni fellépés a középkori parasztfelkelésekben gyakran jelentette valamennyi feudális teher megtagadását. így ez a levél világosan bizonyítja, hogy mennyire egybeesik már a keresztes hadjárat e szakaszában a törökellenes és az antifeudális ideológia.16 1514 május végén, tehát amikor valószinüleg még semmit sem tudhattak a keresztes hadjárat visszavonásáról, a Gönc helységben állomásozó parasztcsapat vezetője (campiductor cruciferorum), Bagoly Ferenc levelet írt Kassa város bírájának és polgárainak. Ebben a levélben teljes jóhiszeműséggel hivatkozott a pápa és az érsek felhatalmazására. Ez a levél egyben szép példája annak is, hogyan ütközött bele már előbb is a török elleni harc szervezése az urak, a gazdag, polgárok akadályozó tevékenységébe. A paraszti patriotizmus csendül ki szavaiból, amikor a keresztes hadat nemcsak a keresztény vérre szomjazok ellen harcolónak nevezi, hanem ez ország védelmezőjének is. Annál inkább felháborodva írja, hogy miért küldtek fenyegetődzéseket neki és őszinte haraggal teszi föl a kérdést a város vezetőségének, vájjon segítenek-e megvédeni ezt az országot, vagy pedig fel akarnak-e kelni ez ellen az ország ellen, általában alávetik-e magukat a pápai utasításoknak. Utóbbi alatt a parasztvezér a keresztes hadjárat meghirdetését értette, hiszen nem tudhatott arról, hogy a pápának nem volt célja Magyarország megvédelmezése és hogy időközben az érsek betiltotta a keresztes toborzást. Végül felajánlja Bagoly, hogy a szabad városok védelmezője és segítője lesz.1 7 Ezekben a hetekben Magyarországon a korabeli németországi felkeléseken túlnövő, »általános parasztháború tört ki«.1 8 Kassa válasza már azután íródott, hogy értesült a nyilt parasztellenes fordulatról. Bakócz a kereszteshád kétértelmű meghirdető levelének megfelelően a keresztes hadjáratot lényegében megtiltotta, úgyhogy a kassaiak már erre utalhatnak, amikor nem találják indokoltnak, hogy a parasztvezér hogyan hivatkozhatott az egyházi felsőbbség felhatalmazására. A város arra az álláspontra helyezkedett, hogy közben megkapták Bakócz Tamás érsek levelét, amelyben utasítást adott a plébánosoknak, hogy kiközösítés terhe mellett tegyék közzé a keresztes 16 A kiközösítésre vonatkozó rész : »si aut aliqui christianorum intencionem habuerint ad, prefata opera misericorda et eos aut páter aut mater vei uxor aut aliqui cognatorum uno dieto vei uno verbo attraxerint a proposito eorum, sunt excommunicati tamquam membra dyaboli, et non possunt absolui, nisi a solo papa.« A pénzbeszedők megölésére vonatkozó felhatalmazás : »Ac si aliqui questores venerint et velint vi exigere aut accipere pecuniam iniuste ab eis, mutuo tota conuentus eorum consurgat adversus eos et si omnes interemerint nullum detrimentum pacientur.« Franki i. m. 2. sz. oki. 17 A levél legjellemzőbb része : »... decens et honestum esset, uti et vos cum totis viribus vestris contra perfidissimos Christiane sanguinis sicientes insurgeretis, et regnum hunc protegritis. Insuper velim scire et intelligere si vest re egregietates velint adiuvare regnum hunc, an contra hunc regnum insurgere . . .« Franki i. m. 3. sz. okl. 18 Engels: A német parasztháború. Budapest, 1949. 59—60. о.
