Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 11)7 Rákóczi október 8-án indult el kétezer lovassal és kétezer gyalogossal a szatmári táborból Tokaj felé.30 7 Vonulása közben is éberen figyelte az eseményeket s utasításokat adott Sennyey sűrűn érkező leveleire Egyetlen napját sem vesztegette el.398 Kilencedikén a károlyi mezőben táborozott. Itt értesült a somlyai hadak vereségéről. Midőn a kolozsvári németek hetedikén Somlyó alá érkeztek, a kurucok Kaszás Pál és С su ru Iva kapitányok alatt eléjük mentek, de mindjárt meg is futamodtak. Nem szenvedtek nagy veszteséget: „az űzésben vágtak le bennek valami keveset", de „a német had bemenvén Somlyóra, mind várát s városát egészlen felégette". A fejedelem úgy találta, hogy a somlyai vereségnek ..fundamentuma az egyenetlenség, senkitől nem függés és szófogadatlanság", mert Kaszásék parancsnokuk, Ilosvay Imre, „akaratja, sőt tilalma ellen cselekedtek: nem akarván parancsolatjának engedelmeskedni, azon ellenségre, nem lévén ahoz tehetségek, kimentek". Ezért „másoknak példájára, az ilyenekbül következhető nagyobb károknak eltávoztatására" úgy intézkedett, hogy Sennyey Csurulya kapitányt akasztassa fel, Kaszást pedig fogassa el, s küldje Somlyó alá Szőcs János ezerét, hadd adják vissza a kölcsönt.308 Rákóczi távozása után az Erdély-széli megyékben csupán portyázó harc folyik, falvaik és városok kölcsönös pusztítása. „Egyik egy felé, másik más felé prédál, pusztít, éget és ront" s a két fél között naponta romlik a boldogtalan vidék.309 Rákóczinak teljesen igaza volt abban, hogy az értelem nélkül való hadakozás nem hadviselés. Még kilencedikén Ecsed alatt szállott táborba. Innen írt Kecskemét városának;31 0 örömét fejezte ki, hogy „már azon föld, város is az idegeny német nemzÄ igája s az portio tereh alul való felszabadulását elérte" s 600 köpönyeget kért tőle gyalog hadai számára. E levelében találunk először adatokat a Törökországgal való kuruc kereskedelemre: írt a temesvári basának a kecskeméti kalmárok érdekében, hogy „kereskedő rendeknek az oda s o.nnand való kereskedésre szabados passzusok lehessen". Máramaros elfoglalásával az északi, Szolnok elfoglalásával а déli kapu nyílt meg a behozatal és a kivitel számára. Ecsedi táborából intézkedett — Sennyey egyik levelére válaszolva — а puskapor-gyártás dolgában. Debrecenben szüntelen készítik, oda írjon érte. A debreceni puskaportörők július 30-tól október 30-ig a kuruc hadsereg számára 37 leülő, azaz 610 és fél font puskaport és 3057 csomó töltést csináltak. A puskagolyóhoz szükséges ónt Nagybányáról szállították Debrecenibe.311 Tizedikén Nyírbátor alatt üttetett tábort. Itt nevezte ki Ajtay Mihályt a nagy- és felsőbányai bányák és üzemek inspektorává abban a reménységben, hogy „inspectioja különb lészen Ramocsaházy György inspectiojátul". Ramocsaházyt, a tiszántúli prefektust, Rákóczi, magával hozta, hogy „а 307 Rákóczi indulásának napját sem Thaly (Bercsényi-család, III. 26.), sem Márki CII. 284.) nem mondja meg. 8-án még Szatmár alatt volt, 9-én már a károlyi mezőben. „Ex castro Károly" értesíti Sennyeit arról, hogy innen Esze Tamás hajdúit magával viszi (AR I. о. I. köt. 129.) 308 Sennyeyhez intézett rendeletei: a) okt. 9-én a károlyi mezőről, b) okt. 10-én „ex castris ad Báthor positis". ((/. о. I. 128—130.) — Csurulya kapitányt mégsem akasztották fel, neve előfordul Bóné András 1704. jan. 1-i levelében. (U. о. I. 201.) — A kurucok somlyai kudarcát Czegei Vass György is említi. (MHHS XXXV. 367.) 309 L. Czegei Vass naplójának okt. 7-i bejegyzését 310 Hornyik, IV. 249—250. 311 Ex castris in campo Ecsediensd positis. (AR I. о. I. köt. 129.) — Tizedikén még az ecsedi táboron ajándékozza Szokolányi Pálnak egy dabóci szőlő termését. (O. L. Lymbus. Ser. I. fasc. 67.) — A debreceni puskapor-gyártásról 1. Vajda Jakab levelét: Debrecen, okt. 30. (AR I. о. I. köt. 173.)
