Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30

98 ESZE TAMÁS E szavai a megnyugtatás igéi voltaik — benső meggyőződés nélkül. Volt oka aggodalomra és bölcsen tette, mikor idejében, gyors mozdulattal kisiklott az egyszerre két oldalról: Szatmár és Kővár felől fenyegető veszedelem elől. A Rabutinnal lévő hadsereg erejéből arra kellett következtetnie, hogy annak nem Kolozsvár biztosítása és Kővár felmentése az igazi célja. Kővár vidékét augusztus utolsó napjaiban egészen elborította román és magyar lakosságának felkelése. A felkelők vezére a remetei postamester, Mosa László238 volt. „A földnépével és az avasi gyülevész talpasokkal'* fel­égette a kincstár és Teleki Mihály főkapitány csűreit, s szeptember 3-án körültáborlotta a várat. Az utakat, ösvényeket olyan gondosan őriztette, hogy még levelet sem lehetett bejuttatni a várba. Hatodikán azok a kolozsvári németek és rácok, akikkel Rabutin segítséget és élést akart küldeni, útjukból visszafordultak: „megijedvén, el nem mertek menni".230 A kuruc tábor parancsnoka Semnyey István tisztje, egy Szintai István nevű főhadnagy2 TM volt, aki — hogy nagyobb tekintélye legyen a felkelők között — Kiss Albert ezereskapitánynak mondotta magát. A vár akkor sem tartotta volna magát sokáig a zárlattal szemben, ha védelemre elszánt őrsége lett volna. A Nagybányán szerzett kuruc „infekció'^ azonban erősen terjedt a muskétások és a hajdúk között: mindennap elszökött néhány közülük. 11-én Teleki megüzente Kolozsvárra: „siessenek a segítség­gel, mert igen rosszul vannak", pedig az igazi baj csak két nap múlva követ­kezett be. Ekkor a katonaság egyértelműieg kinyilatkoztatta: ,,Ha ostromolni jőnek д kurucok, ők magukat nem vesztegetik, inkább másképpen kéntelenit­tetnek gondolkozni". Teleki és Sultz hadnagy akkor alkudozást kezdtek Szintaival, s délután két órára kezesek küldésében állapodtak meg. Déltájban azonban egészen váratlanul megérkezett Rabutin 25 kornétaalja német lovas­sal, 400 tmusikotályossal, 500 lovas ráccal, s még 500 székely is volt vele Bethlen Sámuel vezetésével. A vár alatt lévő gyülevész földnépének elszélesztésével és levágatásával, a vidéknek pedig nagy romlásával és végső pusztulásával" felmentette Kővárt.241 Teleki Mihály2 '2 naplójában hű tudósítást nyújt arról, hogy miért nem indult meg Rabutin Kővár alól Rákóczi megtámadására. Másnap — 14-én — a generális egy szökevény román katonától, ki strázsamester volt a kuruc sereg­ben, tudakozódott Rákóczi hadi ereje felől. Tájékoztatásával igen meg volt elégedve, mert az ilyeneket mondott: „A fejedelem Vetésnél vagyon hatezred magával; fele az hadaiinak fegyvertelen, láncsákkal és botokkal vannak; három forgó tarackja, egy nehánv lengyel-tatárja''. „Monsieur Teleki — fordult Rabutin a főkapitányhoz -— készüljön kegyelmed, mert magammal elviszem Szatmár alá, felkeresem veled Rákóczy fejedelmet!" De még beszélgetésük alatt olyan hír jött, mely egyszerre elvette Rabutin kedvét a magyarországi 238 Egy 1699. okt. 8-án kelt irat szerint: „Sáros Berkeszi Mosa László nemes Közép-Szolnok vármegyében Kővár vidékének hitös nótáriusa". (O. L. Törzsanyag. 155/1699 a.) — Postamesterségét a Diarium említi szept. 16-án. L. még: Cserei, 323. 239 д kolozsvári kísérletekről Kővár megsegítésére 1. Czegei Vass György napló­jának aug. 25-i, szept. 1-i, 6-i, 7-i és 10-i adatait. (MHHS XXXV. 364.) 240 Ugocsai nemes. „Veléte nevű faluban három ház jobbágyát császár számára confiscálták", Hetényben is volt egy ház jobbágya Reviczky Imre nagyszöllősi har­mincados kezén. (Rákóczi rendelete Ramocsaházy Györgynek 1704. márc. 15-én: Prot. Exp. 71.) Érdekes és a kuruc szabadságharc kezdetére igen jellemző, hogy egy birtokos nemes kuruc szegénylegénynek adja ki magát. 241 A Kővár alatti eseményekre nézve részletes adatokat tartalmaz Teleki Mihály naplója. — L. még: Diarium, szept. 16. — Cserei, 323. — Czegei Vass, 365. 242 A nemesség kétlaki magatartásának jó példája Teleki viselkedése: Kolozs­várról sürgeti a segítséget, de már korábban igyekszik beajánlani magát Rákóczinál is. Aug. 26-án ezt írja naplójába: „Látván Szemere György komámnak teljes inclina­tioját a kurucságra, egy deres paripát 40 forinton veszek, neki ajándékozom és kérem, amiben lehet, nekem szolgáljon és rólam jól emlékezzék".

Next

/
Oldalképek
Tartalom