Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 489 Meg nem vert az ellenség sehol sem, sőt seregeink mindenütt, ahol támadtak, diadalmasan előnyomultak. De sajnosan kell említenem, hogy Bécs, bár az ütközet úgyszólván szemeláttára (mert Schwechadt csaknem elővárosának tekinthető) vívtuk, nem csak hogy kirohanást nem tőn, de még csak két nap óta egyetlen ágyú lövést sem hallottunk, mellyel az ellenséget foglalatoskodtatta volna."® Én minthogy minden élelmiszerek Fischamend innenső partjára voltak rendelve, oda siettem a táborozás elrendezése végett, mert a középet és balszárnyat rendben részint láttam hátra vonulni, részint a Stabnak közvetlen intézkedése alatt, e rendről nem kétségeskedhetém- De Fischamendre érkeztemkor a rendetlenül megfutamlott Komárom megyei kaszás ncnnek állapodást nem ismerő serege által nagy zavart láttam előidéztetve, s csaknem Riegelsburgig kellett mennem, hogy a száguldó csapa Ч)1- at és a tömérdek szertár szekereket a táborba vissza téríteni segítsek. Innen rendeletet küldék a főtáborba, hogy ha csak Móga altábornagy úr a sereg rendes visszavezetésének felelőségét határozottan el nem vállalja, a főparancsnokság Görgeynek adassék által, s az seregünket hazánk szélére rendben visszavezesse — és mivel a megfutamlott komáromi nép olly gyorsan haladt, hogy még szekeren sem bírtam utóiérni, nehogy Haimburgba s még Pozsonba is alaptalan rémülést vigyen, s hogy egyszersmind Pósonról is gondoskodjam, Haimburgig jöttem. Ott rendelést tettem, hogy a visszajövő nép feltartóztassék s rendbeszedessék, Haimburgból pedig Pósonba jőve, ennek minden véletlen elleni biztosításairól intézkedtem. Azon cél tehát, hogy Bécset „ az ostrom a'ól felmentsük, egyedül azért, mert Bécs részéről semmi közremunkálással nem találkozánk, nem sikerült. De ha seregünk, a mint reméllem, holnap épségben haza jő, vesztve egyéb nincs, mint az, hogy egv csapással hazánk minden további veszélytől meg nem mentetett. Meg mind'g, s még huzamos ideig sok reformokra lesz szükség a hadseregben. A fekete sárga reminiscent:ák a tricolor rózsa alatt is sok helyött lappanganak, s ez a működésekre zsibbasztólag hat. Még ez éj folytán tudósítást várok a főtáborból, hol Csánvi országos biztosnak megbecsülhetlen s minden fogalmat haladó fáradalmai híven őrködnek. Ezen tudósítástól függend további rendelkezésem. Ha. mint reméllem, seregünk becsülettel tér me". ho'napu'án annyit erőt küldök Simonies nyakára, a mennyi elég, hogy őt semmivé tegye- Minden esetre addig nem távozom, míg az ország ezen részének körülmény szerinti biztosítására nem intézkedtem. Veszteségünk az ütközet nagyszerűségéhez képest csekély. Halottaink száma alig menend többre 40-nél, s a sebesülteké nem gondolom, hogy 200-at tegyen, mert a manswerthi támadást kivéve, az egész csata többnyire ágyúzásból állt. Amit vitéz tüzéreink ugyancsak emberül viszonoztak. Én magam a csata téren három halottnál többet nem láttam. Ennyit előlegesen. A nemzet vegye ezt ösztönül minél előbb rendes hadsereget nagyban teremteni, s inkább felbuzdulni, mint reményt veszteni. Ajánlom Komáromot a Bizottmány figyelmébe. Én egy pár nap előtt a Duna jobb partján, az úgynevezett homokhegyen táborsánezokat parancsoltam. Mert Komárom csak a bal partot fedi és szolgálhat tartalékul seregeinknek; de a Duna jobb partjáni előnyomulást nem gátolhatná. Bécs iránt leróttuk tartozásunkat becsületesen. Nem segített önmagát megmentenünk, ám lássa, jövendőben gondunk csak magunkra kell, hogy legyen. Még egyszer kérem a bizottmányt, vegye figyelembe, hogy teljességgel Bécs alatt sem verettünk meg, hanem csak nem tudtuk bevenni, minthogy Bécs magunkba hagyott. Sokan vannak seregünkben, kik e mai napot d'csőségünk közé sorakozhatandják- Mások iránt leszámolásnak kell következni. A nemzet bízzék igaz ügyében és saját erejében, mellvet péhány hét óta már is annyira kitüntetett, hogy ha tíz csatát vesztene is. nem volna szabad önmaga iránti bizalmában megcsökkennie. Annyi minden esetre bizonyos, hogy azon ellenség, melly idegen földön kétannyi erővel fáradt és rendezetlen népünket nemcsak nem bírta megverni, sőt a hol támadott, mindenütt megi'utamlani volt kénytelen, azon ármáda, meily azt, hogy tönkre nem tettük, csak kiválogatott, s még a napoleoni időkből is híres erős positiojának és Bécs hallgatásá-88 Kossuth nem tudhatta, hogy Windischgraetz seregei ekkor már csaknem elfoglalták bécset s a védők már a tegyverietéteiről tárgyaltak az ostromlókkal. 31 Száziadok g.;i 3
