Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443

л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 475 A sereg maga, az dicső, bátor és lelkesült, mint talán sereg soha sem volt a világon. Felállíttattam a zászlóaljakat, s a főtiszti kar fényes kíséretében egyenkint meg.átogatám; a zászlókra a szallagokat feltűzetém, a rózsákat, szallagokat kiosztatom, nagy részben már kiosztva találtam. Armadánk ' nationalisálva van. Az ide rekesztett manifestumot ma 12 órakor küldém el Ivánka ezredes által Windischgrätznek, s egy rövid nota mellett az angol és franczia követségnek is; hol­nap estig elvárbk a válaszért, addig az előnyomulási tervet minden esetre elkészít­tetem, mert akármit csinálunk, de táborozni tovább nem lehet; a zordon éjek fel­emésztik a sereget-77 A küldöttség elment a manifesztummal Windisehgraetzhez, eredményt azonban nem ért el. A császári fővezér nem kívánt a „lázadókkal" tárgyalni, Jellacsics pedig a nemzetközi hadijog megcsúfolásával elfogatta a táborán keresztül visszatérő küldöttség vezetőjét, Ivánka Imre ezredest. Kossuth a szégyenletes tettet jól kihasználta a tisztikar felháborodásának és harci el­tökéltségének erősítésére, sajátmaga vívódását azonban nem tudta megszün­tetni. A helyszínen szerzett tapasztalatok mégjobban megérlelték benne a meggyőződést, hogy a támadásra a legkedvezőbb alkalmat már elmulasztották. Kétségeinek hű tükre az a levél, amelyet okt. 26-án írt a Honvédelmi Bizott­mánynak: Bécs felől két nap óta erős ágyúzás hallatszik, bár ügy gondolom, s tegnapról vett tudósításaim is oda látszanak mutatni, hogy nem annyira Bécs támadtatik. mint alkalmasint inkább a bécsiek lövöldöznek ki a külvárosokból, én pedig a legkínosabb testi és lelki lázban szenvedek, mert nekem kell elvetni a koczkát az előnyomulás vagy defensiva felett, hol a győzelem a haza megmentése, de a csata vesztés a nem­zetnek elvesztése. Annyi igaz, hogy kimondhatatlan felelősséggel tartoznak a nemzetnek, a kik okozták, hogy seregünk a futamló Jellasichot nyomban nem követte — E perczet többé Isten sem adja vissza. Most 65,000 rendes katonaság áll ellenünk, s közte 8,000 lovasság, míg nekünk alig van 33,000-ünk, közte vagy 7,000 sorkatona és honvéd; nem több 1750, de lettenthcte len huszárnál- Seregünk többi része indisciplinált. pus­kát tölteni fele sem tud, lőni már éppen nem; a tiszteknek fele a csatavesztés meg­győződésével fog kiindulni, másik fele gyakorlatlan, egy becsületes mozdulatot sem bír effectuálni. az őszi éjek hidegek, az éli lmezes külföldön nehéz, 24 órai esső sem­mivé tesz, népünk koplalni nem tud, a pesti nemzetőrök nagy része séta utat kép­zelve, már tovább nem tartható, pionaereink nincsenek, pedig ha előnyomulunk, két folyón kell átmennünk, vezéreink nincsenek, ha újakat teszünk vagy nem lesz irán­tok b'zodalom, vagy temérdek lesz az apprehensio. Bécscsel pedig combinative nem működhetünk. E bajok közül sokat kipótol a sereg lelkesedése, de mindent nem. Más részről azonban, lia nem megyünk, a veszély nem olly rögtöni, de bizo­nyosabb. Az előnyomulás tervét mindenesetre elkészíttettem, s holnap vagy Ausztriába megyünk, vagy téli szállásokba, Posonvt véve főhadiszállásul, s ez utóbbi esetben 4.000 embert detachirozok Perczel Mórhoz, mert segítséget sürget, s e nélkül veszélybe jöhet, vagy 10,000-el pedig Simunicsot elfogatom.78 De míg ezek oda lesznek, itt nem tör^e be az ellenség? Nem tudom. A választás tehát irtózatos nehéz, de mindent meg­fontolva, kivált ha még ma valami kedvező hírecskét kapok, alkalmasint oda dől a határozat, hogy előre megyünk. Ha győzünk, a haza mentve van, s mi viszont látjuk egymást, ha nem, nem.79 Még ugyanezen a napon haditanácsot is tartottak, amelyen Kossuth meg­gvőző erővel fejtegette, hogv a magyar népnek becsületbeli kötelessége segít-77 O. Lt. OHB 1848:1796. sz-78 Simunich császári tábornok okt. 22-én tört be Trencsén megyébe, hogy fel­kelésre bírja a szlovákságot és a Bécs ellen felvonuló magyar sereg oldalát veszélyez­tesse. Okt 28-án Kosztolnánál győzött a maoyar nemzetőrség ellen, később azonban az ellene Guyon parancsnoksága alatt felvonuló magyar sereg elől kivonult az ország­ból. Kossuth terve az volt, hogy Simunich seregét a népfelkelés segítségével elfogatja. 79 О Lt. OHB 1848:1840. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom