Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443

•1(>l BART a istván lépésnek sem nyilváníttatik; a magyar nemzet azon véleményre van kényszerítve, hogy az osztrák nemzet seregeink segélyével élni nem akar. Minek következtében a magyar országgyűlés mind jogszerű kötelességének, mind austriai szomszédunk iránti barátságos érzelmeink szoros tartozásának ismeri a magyar hadseregnek megparancsolni, hogy saját hazánk oltalmára szorítkozzék, és semmi olly lépést ne tegyen, mellyet osztrák szomszédaink, különösen Bécs, kedvetlenül fogadhatna. Kijelentvén azonban ünnepélyesen, hogy ha Austria s különösen Bécs részéről szomszédaink szabadságának megvédésére a magyar nemzet segéd közremunkálása igénybe fogna vétetni, az illy felhívásnak nemzetünk egész erejével eleget tenni a legszívesebb kötelességének ismerendi. Kelt a magyar országgyűlésnek 1848-ik évi octóber 14-én tartott üléséből.5 2 A Pázmándynak és Csányiékruak küldött levél, valamint az országgyűlés újabb határozata híven tükrözi Kossuth vívódását. Egyre világosabban látja, hogy forradalmi háborút csak forradalmi hadviseléssel lehet folytatni, de nincs még ereje ennek a felismerésnek minden következményét levonni. Nem tud erélyesen fellépni a sereg ingadozó vezetésével szemben, nem meri fel­számolni Pázmándy politikai irányát, amely a törvényesség látszatát akarja mindenáron megőrizni, mert tudja, hogy az országgyűlés és a birtokos nemes ség jelentős része ennek a politikának a híve és leválásuk veszélyeztetné a nemzet önvédelmi harcának sikerét. Az országgyűlés határozata azonban teljesen lefékezte a magyar sereg támadó lendületét s úgy látszott, hogy JelLacsics üldözéséről és megsemmisí­téséről végleg lemondott a magyar kormány és a hadvezetőség. Pedig Bécs népére joggal lehetett volna számítani, különösen attól kezdve, hogy okt. 14-én a legendás hírű lengyel forradalmár, Bem tábornok vette át a város védetnének irányítását. Kitűnt ez Pulszky okt. 15-én Bécsben kelt leveléből s ugyanez a levél leleplezte azt is, hogy a magyar seregtől Bécsben járt kép­viselők csak a félénk hivatalos körökkel beszéltek és nem is próbálták meg­ismerni a nép igazi hangulatát. A bécsi dolgok úgy állnak — írta Pulszky —, hogy az országgyűlés a törvényes tért semmikép sem akarja elhagyni, s ugyan azért, mint az egész birodalom, nem pedig Bécs képviselője, Bécs védelmére tökéletesen neutrális állásban tartja magát, s Bécs védelmét a Gemeinde Rathra bízza. A Gemeinde Rath félénk, ugyanazért nem meri a magyar sereget meghívni, ez pedig mind a mellett, hogy a magyar ország­gyűlés Jellasics üldöztetését megparancsolta, még most is Brucknál vesztegel. Az itt volt követek csak jajveszékelni tudtak Bécs tétlensége iránt, mert nem látták, hogy ugyanazon nép, melly October 6-án győzött, alig tartathatik most is vissza a kitörés­től. s minthogy csak az országgyűléssel s Bezirkchefekkel szóltak, nem bíztatták sere­günket, sőt inkább lebeszélték a bevonulásról. Boehm generális itt van, s hozzánk kívánkozik, szükséges is volna itly erélyes férfiú közöttünk, most itt ő viszi ideiglenesen a védelmi dolgokat. Auerspergnek és Jellasichnak szoros utasítása van a várost meg nem támadni, s minden összecsapást kikerülni. Ügy látszik, hogy ők össze akarják a seregeket húzni, s Bécsét kiéheztetni, melly csak 8 n?pra van élelemmel ellátva, a communicatio pedig lassan lassan el fog záratni. Szintúgy kevés a puskaporuk, különösen az ágyúra való Nézetem tehát, hogv ide gőzhajóval, mellvnek elejére s hátuljára néhány ágyú helyeztetik, tüstént gabonát és puskaport kellene küldeni. Olmütznél 25 000 ember áll, kik előbb Bécs, aztán Magyarország ellen használ­hatók. Duklyán Sáros megye felé szintén összcvonult egy sereg. Ezt beszéli Szirmay Pál, ki Galicziából jő. Mindezek szerint y an még veszedelem elég. Kérdés, hogy kell elejét venni; az egyik mód volna franczia és angol ország mediatioját felkérni, mely valószínűleg tüstént elfogadtatnék, de ebben időt nem kell veszteni, cz az én véleményem, s azért a mediatio basisát tisztán ki kellene fejezni, mert itt a legnagyobb praecisio szük­séges, s miután a kidolgozás Pesten talán hosszasan tartana, mert más dolgotok is 51 Megjelent a Közlöny okt. 16-i számában és Pap. D. i- m. II. k. 142. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom