Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443

л magyar szabadságharc. vezetői és a b8csi oktöberi forradalom 465 van, azt réár.i bízni, az országgyűlési elnökök és a honvédelmi bizottmány elnöke által aláírt albákat hozzám felküldeni, hogy az egész felszóltást francziául ráírhassam vagy pedig a magyar conceptust megküldeni, a fordítást megteszem; a másik mód. miután az itteni országgyűlés követeket küldött ő felségéhez a béke helyreállítása végett, s módjául egy congressust ajánlott, miben Olaszország, Magyarország, a horvátok s a többi tartományok együtt külön-külön két-két követ által képviseltetnének, s ezen 8 egyén által minden viszonyok és kérdések rendbe hozatnának, hogy a mi országgyűlésünk részéről is követek küldessenek Olmützbe, mert ő felsége jelenleg már ott van, s vagy ez, vagy más kiegyenlítési mód ajänltassck.s3 Ez az itteni országgyűlés vezető tagok nézete, kikben fájdalom, nagyobbszerű státusférfiúi tapintatot s erélyt nem igen látok. 4Az események meglepték őket, s ők fel nem emelkednek ezeknek színvonalára. Gorove István képviselő idemellékelt jelentése igen híven adja elő mindazt, amit ma velők a magyar sereg bevonulása iránt beszéltem. A népet itt alig lehet tartóztatni, hogy a sereget meg ne támadja; ma éjjel Schönbrunn mellett két ágyút vett cl. a Gemeinderathban pedig Dr. Stifft jun. (a radical pártnak egyik képviselője) nyilván protestált minden kitörés ellen a városból, mi által így szólt, a bécsi nép mészárszékre vitetnék. Boehm átlátja ezen dolgokat, s ezért szívesebben hozzánk jön, különösen tisztába akarja hozni a lengyel légió dolgát. Boehmet Szirmay hozta. Récsey fogva ül az Aulában. Gorove említett. Kossuthboz intézett levele mutatja, hogv milyen nagyszerű alkalmat szalasztott el a magyar sereg okt. 13-i megtorpanásával, de feltárja a bécsi polgári vezetők ingadozó, a törvényesség látszatához ragaszkodó magatartását is: Miután Parendorfnál álló hadseregünk f. h. 13-iki délig az austriai földre még Ъе nem vonult, mind a mellett, hogy a f. h. 12-én délután 4 órakor tartott hadi tanács azt határozta, hogy másnap a Lajtán átal kel, s 14-én este a Fischa folyó melletti megjelenését ide Bécsbe röppentyűk által signalisirozni megígérte, s ezek folytán a bécsiek megjelenésünket a legnagyobb feszültséggel várták s minden készületeket a lehető legnagyobb eréllyel megtettek, seregünk pedig daczára ennek az austriai földön talán még most sincs, s e szerint a bécsiek várakozásokban csalódtak. Pulszky s én ma reggel 10 órakor a permanens országgyűlési committébe mentünk, a dolgok mostani állását mind a bécsiek, mind a mi részünkről constatirozni. Pulszky seregeink késedelmének okául előadná, hogy azok az austriai országgyűlés által nem csak, hogy meg nem hivattak, de tisztán s határozottan fel sem hatalmaztattak, hogy másodszor Auersperg Jcllasichal egyesülvén, fegyvercinknek egy olly hadsereget kellene megtámadniok, mellynek egyik része — Auersperg t. i- — Magyarországnak nem ellensége, ennél fogva felhívja a committét, akarja-e. hogy hadseregünk az austriai földre lépjen, de az, mel'y a Reichstagot a tökéletes felbomlástól megóvni, a csaták eventualitásától menten tartani, a törvényesség terét el nem hagyni, s minden tartományok érdekében működni akar, természetesen határozott választ ismét nem adott, s ennél fogva kénytelenek vagyunk a committében előadott egyes véleményeket feljegyezni, hogy ezek némi tájékozásul szolgáljanak. Az egyik nézet az, hogy mi cselekedjünk egészen magunk érdekéber., s azon szempontból, amint ezen egyesült sereget, mellv a cseh erővel tetemesen szaporodhatik. magunkra nézve veszélyesnek, vagy vésztelennek tartjuk. A másik, hogy mi az austriai földre való lépésünk által egészen jog terén vagyunk, mert a szomszéd tartományba vonuilt ellenséget, ha ez ott le nem fegvvereztetik, követni, s megsemmisíteni minden nemzetnek jogában áll. A harmadik, hogy ők megjelenésünket fait accompli-nak vcendik. Hogy ők meg vannak győződve, hogy a bécsi Gemeinderath, s annál inkább a nép, a legnagyobb méltánylással veendi, ha mi seregeink által a Duna mindkét partját s ez által az összeköttetést biztosítjuk, s így Bécsbe élelmi szereket s munitiokat szállítandunk, mivel mind kettőnek hiányában vannak. Hogy a bécsi nép — s ez а fő — midőn a mi érdekünkben felkelt, nem mérleígeztc sem erejét, sem a jövendő eseményeket, mellyek már részint bekövetkeztek, 53

A bécsi országgyűlés okt. 18-án a magyar országgyűlésnek is megküldte annak a felterjesztésnek a másolatát, amclvbcn a fentieket javasolta a császárnak. (O. ht-ОН В 1848:1837. sz.) 30 Századok 7/24