Századok – 1951
KÖZLEMÉNYEK - Barla István : A magyar szabadságharc vezetői és a bécsi októberi forradalom 443
•1(>l bart a istván kívántatni fog, állván a már általunk kifejtett okaink — az austriai benyomulási terv eszközlésbe lesz veendő. Jelenleg tehát nem tehetünk mást, mint az austriábani bérontással fölhagyni. Azonban kénytelenek vagyunk kinyilatkoztatni, hogy hadseregünkre jelen szerkezetében a haza nehéz körülmények között nem számíthat. Okvetlen szükség az egész hadsereg reorganisatioja. Magyar zászlók, színek, jelek, csákó rózsák tovább nem halaszthatók. Kérjük tehát a bizottmányt, hogy ezeket szükséges mennyiségben mentül előbb küldje el a háznak egy erős határozatával, mely szerént a tisztek általunk felszólítandók lesznek, hogy a háznak, végzéseinek okvetlen engedelmeskedjenek, és mind az, ki magát erre kötelezni nem akarja, szolgálatából elboesájtassék.4 5 Hogy a bécsi támogatással kapcsolatos borúlátás mennyire nem volt indokolt, arra éppen okt. 12-éről vannak bizonyítékok. Lehet, hogy ezek okt. 13-án még nem voltak а magyar táborban ismeretesek, azonban alig hihető, hogy egyéb hírforrások ezektől merőben eltérő információkat adtak volna Pázmándyéknak. Az egyik ilyen (közlés Wargha István levele Nyáry Pálhoz Pestre: Bécs 1848 Octob. 12-kén délutánni 3 órakor. A tegnapi nap mint súlyos nyomor vonult át a leírhatlan ingerültségben és gyötrelemben levő lakosság fölött. Az országgyűlés semmi módon nem volt rávehető, hogy a magyar nemzet a város segítségére hivassék, sőt még azon határozat hozatalára sem, hogy a magyar seregek ez esetben megtörténhető határátlépése birtoksérelemnek nem tekintetik. Az országgyűlés mindennemű hadi intézkedésre a Gemeinde Ausschust hatalmazta fel, s ennek intézkedéseit előre is magáénak vallotta, sőt a felhatalmazott bizottmány ama kérdésére is. valljon a magyarokat kelljen-e segítségül hívni, helyeslőleg válaszolt. Azonban még sem tett semmi határozott lépést. Az estve 9 órakor az ide mellékelt következő placat jelent meg. A plakáton az országgyűlési bizottság kijelentette, hogy nem tiltotta meg a magyar csapatoknak а határ átlépését és közölte Bécs népével, hogy a Jellacsúoscsal szemben követendő magatartásról folyamatban vannak а tanácskozások.46 A levél így folytatódott tovább: Ma déli 12 óráig még mindig tart a béketűrés. Ma reggel tájban jött meg Irinyi József a ház határozata hírül hozásával, miszerint a magyar seregek parancsot vőnek Jeílachichnak még az osztrák határon innen is üldözésére. A hír a csüggedő kedélyeket is felvillanyozta, az erősek erélyét pedig sokszorozta úgy, hogy most már itt Jellachich és Auersperg ellen, kik ma reggel már tettleg egyesültek, az operatio úgy intéztetik, miként a mint híre jő a kiállítandó vorpostok által a magyarok megtámadásának, innen minden, a város megőrzésétől fenmaradó és így disponibilis erő Jellachich és Auersperg ellen vonuljon, hogy így az ellenség két oldali-ól történjék megtámadása. A magyarok segítségre jövetele minden karba új erőt önt. Csak ha már a lépés megtétetik, mellyet én egyéni nézetemnél fogva risikonak tartok, minél előbb történjék meg, míg nagyobb erők nem érkeznek. És ha Bécs Jellachichtól és Auerspergtől megszabadíttatik, seregeink azonnal hazavonuljanak. Auersperg nyilatkozata, mellyet a házhoz ma délfelé küldött, már szájról szájra jár, hogy a magyarok az osztrák határt átlépték, mint osztiák katona kényszerülve érzi magát azoknak visszaverésére Jellachichhal egyesülni. Azonban nem nagy lélekéberséggel látszik lenni e hadvezér, minthogy a többször említett két helyen, melyet elhagyott, még fegyvert, zászlókat és munitiot is hagyott hátra.4 7 Még kevesebb kétséget hagyott Bécs népének magatartása iránt az a felhívás, amelyet a bécsi nép nevében az akadémiai légió intézett a magyar sereghez okt. 12-én: 45 A jelentést 1- O. Lt. OHB 1848 1072. sz. 46 A hirdetmény szövegét közli Pap 1\; Okmánytár Magyarország függetlenségi harcának történetéhez. II. k. 130. 1. 47 Megjelent a Közlönyben, okt. 16 sz. és Pap D. i. m. 135. s köv. I.
