Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415
428 nemes dezső Személyében a francia követet is ünnepelve a gyűlés nemcsak Bismarck és a Monarchia ellen, hanem akaratlanul is és szintén a legjobb szándékkal, de az ellenforradalmi Thiers-kormány mellett is tüntetett. A munkásgyűlés nem látta meg a különbséget a francia nép és a Thiers-kormány között. Hasonló szellemben ösztökélték Irányi, Simonyi és társad a Munkásegyletet Kül földiek útján egy petíciós-kampány indítására, illetőleg a Simonyiék által kezdeményezett és vezetett petíciós-kampányban való részvételre. Szvoboda Lajos, a hűtlenségi pert megelőző rendőrségi eljárás alatt tett vallomásában a petíciós-kampány megindításáról részletesen val'ott. Ennek során más országokban folyt akciókra utalva, Szvoboda elmondotta a következőket: „... Elzász-Lotharingia annexiója elleni nyilvános tüntetések egyik láncszemének kell tekinteni a f. é. itt Magyarországon megtartott népgyü'és megrendezéséért indított agitációt is. Lefaivre itt leginkább a szélső bal köreibein talált megértésre; Horn Ede a Neue Freie Lloyd, Rothfeld a „Magyar Lloyd". Csernátony az „Ellenőr" és Rákosi, a „Reform" szerkesztői voltak azon eszmének kezdeményezői és védelmezői, hogy a magyar országgyűléshez tömeges petíciót intézzenek. (Kezdetben Lefaivre14 — úgy minit Ausztriában — őfelségéhez akarta juttatni a petíciókat, de erről a szándékáról, ha nem tévedek, Irányi, és Simonyi lebeszélték, minthogy ez' a parlamentáris alkotmányosság elveivel ellenkezik.) Ebből a célból itt Pesten megalakult — amiről én csak az újságokból szereztem tudomást — egy bizottság szélsőbal képviselőkből, amely bizottság élén Simonyi állt. Simonyi más személyek mellett úgylátszik Külföldivel is összeköttetésbe.' lépett; legalábbis Lefaivre-Külföldi gondoskodtak róla, hogy a Simonyi á'tal szerkesztett petíciót körülbelül 20 000 példányban az Athenaeum-nyomdában kinyomtassák. Ezeket a példányokat legnagyobbrészt Külföldi lakásán raktározták el, ahonnan azután az illető képviselők és úgyhiszem a bizottsági tagok szolgákkal elhozatták. így például tudom, ho^v Ditrich képviselő, aki egyúttal a pécsi Munkásegylet tiszteletbeli tagja, 200 példányt vitt magával Pécsre. Hason'ó módon a szélsőbal és más képviselők is a példányok százait részben elküldték, részben pedig miután éppen akkor kezdődött meg a szünet, maguk vitték le saját választókerületükbe. A Lefaivre és Castellar gróf. valamint Simonyi és Külföldi közötti tranzakciók előttem homályosak. Erről az ügyről egyáltalán csak akkor szereztem tudomást, éspedig Külföldi útján, amikor a monstre petíció már elhatároztató, tt és annak kinvomtatását elkezdték. Külfö'di ugyanis felszólított, hogy szabad óráimban nála dolgozzak, amiért kárnótolni fog. Ajánlatát elfogadtam és megbíztak, hogy egy Levelet, azt. amelyet az azonosság megállapítása végett nekem felmutattak, másoljak le kék másolópapír segítségével űrlapokra. Ezeket a leveleket azután 10—10 petíció-pé'dánnyal együtt szétküldték a munkásegv'etekhez, nevezetesen Pozsonyba. Pécsre, Szigetvárra, Kaposvárra. Nagykanizsám, Temesvárra, Aradra. Resicára, Kolozsvárra. Az így szétküldött példányok száma azonban legfeljebb ezer volt. Több levélen és a nekem felmutatotton is (az elsőket aláírások nélkül másoltam) a ..Bizottmány nevében" aláírás alatt ott van az én aláírásom meg Ihrlinger és Külföldi aláírása is. Ohian színben tűnik fel tehát a do'og, mintha a Simonyi által vezetett fő-bizottság mellett, amelyhez Külföldi tartozott, albizottságok is lettek volna, amelyhez én és Ihrlinger tartoztunk. Ez a dolog így történt: kezdetben, amint mondottam, a leveleket aláírások nélkül másoltam és azokat a bizottmány nevében egyedül Külföldi írta alá. Emiatt én és Ihrlinger — aki valamilyen vélet'en folvtán tudomást szerzett erről az ügyről, —- összeütközésbe kerültünk Külföldivel, s szemére hánytuk, hogy: „min-14 A víillomási jegyzőkönyvben Lefebre nevét írják Lefaivre-nek, más helyeken Lefaibre-nek. legtöbb helyen Lefebre-nek írják.
