Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
л '402 РАСН ZSIGMOND PAL uradalom udvarbírójához intézett 1652-i utasításában „priimum et ante omnia" szögezi le, hogy „Szendrőnek kiváltképpen való jövedelme az udvarbírónak serény majorkodtatásábul függ" s nyíltan kimondja, hogy „az hol puszták talá.tatnak, reá vigyázzon udvarbíró uram, hogy azokat avagy javát az földeknek az úr számára vettesse be.. ,"86 S — Murány példáján indu va — kimondatlanul is valószínű, hogy az allodiatúrákat nemcsak a pusztahelyek, hanem a művelés alatt álló úrbéres állomány bekebelezésével is gyarapította. — Ezidőtájt a testvéruradalom, Csetnek, még jobb „majorkodó" gazda, maga I. Rákóczi György fejedelem birtokába került, az egykor Szendrőhöz tartozott serkei, pokorádi, derencsényi jószággal együtt. Más — régebben ugyancsak Szendrőhöz kapcsolt — majorságokat viszont8 7 Rákóczi György felíővadászi (Abaúj), ill. ónodi (Borsod) uradalmaiban találunk. Mindezekben az uradalmakban növekszik az allodiális termelés88 és a robot mellett már nem egyhelyütt „béres ekéket" is alkalmaznak.8 0 Hogy ped'g ezeken a Rákóczibirtokokon sem volt ismeretlen az allödium erőszakos növelése, mutatja pl. az Abaúj-megyei hejceiek tiltakozása az ellen, hogy a „tiszttartók az erdőtül elfogtanak és még határunkat is elvötték és tovább is el akarják foglalni"."0 De térjünk vissza Szendrőhöz és testvéruradalmához. Itt a XVII. század második fele a majorgazdálkodásban visszaesést hozott azután, hogy Csetnek II. Rákóczi György halálával haszonbéres kezelésbe került,0 1 majd a Wesselényi-féle összeesküvés kapcsán mindkét uradalom a kincstár javára konfiskáltatott.0 2 A hadak járása és a porcióztatás0 3 egves községek lakosságát annyira megapasztotta, hogy néhol a majorsági földek paraszti kezelésbe mentek át.0 4 A század végén azonban már újból bizenyos fellendülés jelei mutatkoznak a szendrői uradalomban. Az 1690-i összeírás ott, ahol a majorsági földek 1671-ben legfeljebb ha 560 köböl magot fogadtak be,9 5 már közel 1000 köblös majorsági vetésről számol be és a falvak hosszú soráról, amelyek a szendrői allodium körül dolgoznak.96 A Csáky-család- birtokosztályáról szóló már említett 1702-i oklevél pedig a „szendrői a'sóvárat" csupán Borsod megyében az „ahhoz tartozó ezer kilencz száz hetven szepessi köböl alá való majorság földekkel" stb. veszi számba.0 7 Persze Szepes, Gömör, Borsod, Abaúj megyében vagy a szomszédos Sárosban és Zemplénben a majorsági gazdálkodásnak a mostoha viszonyoktól súlyosan korlátozott, de sokhelyütt mégis végbemenő fejlődésére az említetteken kívül számos más pé'dát is idézhetünk. Felhozhatjuk pl. az Abaújmegyei rozgonyiak tiltakozását a XVII. század tízes éveiben a majorgazdálkodás növekedése miatt: „Báthory urunk idejébe csak rozgonyi majorságnak gondja volt rajtunk. Immár mostan mindenfelé kezdtenek szaggatni 8" MGtSz 1901. 114—123. 87 Edelény, Szend, Szilice, ill. Besenyő, Keresztúr. 88 A vadászi uradalomban pl., ahol Rákóczi Pál idején 1631-ben 7 faluban volt majorsági vetés (T. T. 1878. 938—39.), tíz évvel később már 13 faluban. T. T. 1895. 161—62. 89 T. T. 1895. 160. kk. 00 O. L. Kamarai It Missiles. Közölve: Jobbágylevelek. 80. 91 L. Csetnek leltára 1662-ből. MGtSz 1906. 80. O. L. U. et С. 3:26. 92 О. L. U. et С. 142:44. 03 V. ö. lia: i. m. I. 597, 153-95 Az allod'ális földet „de facto seminant subd't\ nnde dant n-nam Domino terrestri" (Lice: Gömör megye. Szőlősardó: Torna megye). О. L. U. et C. 148:44 Magában a „caput bonorum"-ban (arx Szendrőviei.sia cum praed'o Csehi et Galvács) .,agri qu:däm pro fisco inseminantur, quidam praediales elocantur pro decimis inseminandi" O. L. U. et С. 44:24. 95 О. L. U. et С. 44:24. 90 О. L. CsákyJt. CCC .102 : 24. 97 Csáky-oklt. 1/2. 786.
