Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSÁGI GAZDALKODAS MAGYARORSZAGON 403 bennünket: Csicsvába, Szalánc alá, Vanamnóra, Színám, Vajánba és egyebüvé."98 Említhetjük a 20-as évekből a Zemplén-megyei homonnai utasítást, amely a gazdasági tisztviselőknek lelkére köti, hogy „a majorságban jó módjával foglalatosak lévén, csak azon igyekezzenek, hogy mindenből pénzt teremthessenek";0 9 vagy a 30-as évekből a csicsvavári utasítást, amely hasonló értelemben inti a provisort. „Érette légy minden alkalmatossággal, hogy minden majorságunkban mentül több őszii és tavaszi vetést tehess... Majorgazdákat, majomékat, béreseket, pásztorokat... tarts és fogadj ..." S bár az utasítás „igen szükségesnek" tartja a puszta jobbágy és zsellérhelyek „megszállítását", arra is felhívja az udvarbírót,- hogy „nemcsak magunk majorságheti földeinket, hanem az mely jobbágyhelyeink faluinkban puszták volnának... azokat is szépen megszántasd a mi számunkra és szépen bevettesd... Hasonlóképpen puszta jobbágyház után való réteket is megtisztítsad és mindeneket a mi számunkra kaszáltasd".100 Stb. A XVII. század másüdik felének majorgazdálkodására nézve pedig ezen a vidéken a legáttekintőbb képet akkor kapjuk meg, ha végiglapozzuk a kincstári jószágoknak azt a „specificatio"-ját, amely a Wesselényi-féle összeesküvés felszámolása után, 1671—73-ban készült a fiskus számára elkobzott birtokokról. A majorságoknak hosszú sora tárul itt elénk; s ami ugyancsak ligye'emreméltó, egyáltalán nem csupán főúri uradalmakon, hanem jómódú középnemesek jószágain. Szepes megyében nemcsak Thököly István késmárki uradalmának összesen több mint 2000 kassai köblös allod;umairól, vagy Thököly Zsigmonl közel 2700 szepesi köblös sávniki majorsági földjeiről olvashatunk, hanem pl. Márkusfalván Máriássi Imre jóval több mint 3000 szepesi köblös majorgazdaságáról; Sárosban nemcsak Thököly Zsigmond 300 eperjesi köblös, hanem pl. Berthóty János összesen közel 700 köblös allodiumairói; Abaújban nemcsak az enyickei uradalom, vagy a nagyidai Csáky-birtok kb. 1000—1000 kassai köblöt befogadó majorsági szántóiról, hanem Szuhai Mátyás halmaji, Bonis Ferenc füzéri, Kátai Ferenc encsi allodiatúráiról stb.; Gömörben nemcsak Wesselényi Ferenc balogi, rimaszécsi, dobocai, Zemplénben nemcsak Rákóczi Ferenc különböző majorságairól, hanem Serédi Benedek, Szepesi Pál és még sok középbirtokos éppen nem jelentéktelen -kiterjedésű majorföldjeiiről.101 Mindez nem a majorgazdálkodás lehanyatlását, ellenkezőleg: kétségtelen fejlődését mutatja a XVII. század második felében ezen a tájon s nemcsak a nagy-, hanem a középbirtok egy részén is.102 Az idézett „specificatio" jellegénél fogva természetesen nem szól az allodiumok eredetéről, annyit azonban elárul, hogy a pusztatelkeket nem egyhelyütt az uraság javára fordítják.10 3 118 O. L. Z chy-lt. 1670 előtti magánlevelezés. Kö/ölve: Jobbágylevelek. 72. — A rozgonyi majorkodásra részben bércserővel 1. MGtSz 1894. 264. kk. (1636); U. et С. 44:24. (1672) 99 T. T. 1894. 660. (1623.) — A homonnai majorgazdálkodásra 1. még T. T. 1888. 404. 100 MGtSz 1897. 332—342. 101 O. L. U. et C. 44 -.24. - 1 eperjesi (sárosi) köböl = kb 110 1. L. Lederer: i. m. 143. 102 Ezen a ponton rá kell mutatnunk arra, hogy nem eléggé megalapozottan általánosít Szabó István, amikor — egyetlen XVI. századi és ugyancsak epvetlen XVII. századi adat alapján — a középbirtokoknál ugyanúgy a majorkodás „hanyatló irányzatát" véli megállapítani a XVII. században, mint a nagybirtoknál. Szabó: i. m. 200. — A. középbirtok XVII. századi, olykor számottevő major-á^i törekvéseire és cvakorlatára kiadott anyag is van. L." MGtSz 1901. 163. kk. (1635): 1905. 296. kk. (1649); 1899. 37. Vk. П6"7): 1^97. 470. kk (1660 köniP; 1905 164. kk. П669). stb. ,os Pl. Hundertmarkt (Szepes): „De°erta seos; o habetur inteira Nr. 1, mediae 4, qiiarum terrae et prata ad usum dom-'ni terrestris convertuntur". Enyicke (AbaúiV „Amnla in'egra sessio colonicalis deserta, cuius1 agri ad castellum coluntut''. O. L. U. et О 44:24. 26»
