Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS MAGYARORSZÁGON 401 ahol a mondott időközben 12 lakott és 1 pusztatelekről 7'/a-ra csökken a telekállomány s ennék megfelelően az egykori egész és féltelkes jobbágyok általában 7з—'A telekre szorultak, vagy éppen zsebérségbe süllyedtek; Mnisányban, ahol az 51/s jobbágytelek és 'A pusztatelek 274-rc olvadt és az 1657-ben léi- vagy negyedtelkein gazdálkodó jobbágycsaládok 1672-ben a legjobb esetben más családdal együtt húzódnak meg egyetlen negyedtelken.7 5 A tovább szaporítható adatok megmutatják, hogy a murányi uradalomnak különösen а XVII. század második felére kibontakozó majorgazdálkodása nemcsak pusztatelkek bevonásával, hanem a művelés alatt álló jobbágytelki állomány erőszakos megcsonkításával járt együtt. Muránytól délkeletre, Gömör és Borsod megyében nagyjából hasonló fejlődéssel találkozunk, azzal a különbséggel, hogy itt a török pusztítás korlátozó hatása érősebben érvényesült. A borsodmegyei szendröi urada'omban pl. а XVI. század második felében már elég fejlett majorgazdálkodásról tudunk: az uradalom gömönnegyei darabjait is beszámítva, több mint 2000 köblös majorsági szántóról, nagykiterjedésű kaszálóról, rétekről, legelőkről, többhelyütt jelentékeny uradalmi felszerelésről, a robotmunka mérhetetlen megnöveléséről,70 egyes majorságokban fizetett béresek alkalmazásáról.77 • A kiterjedt majorsági földek eredetéről kevés közvetlen adatunk van: egy adat pusztaföld bevonásáról szól Sajóvámoson,7 8 egy másik kaszálórét kisajátításáról Besnyőn.TM Abból azonban, hogy a megelőző években bizonyos Franciscus Ursinus provisorkodotí az uradalomban — aki, minit látni fogjuk, néhány évvel később a szatmári kincstári jószágon a parasztikisajátítás nyílt bevallója-s hirdetője volt,80 és a szendrői falvak jobbágyságának panaszai nagyrészt éppen az ő Vszemélve el'en irányultak — joggal arra következtethetünk, hogy az uradalom szélesebb körben sem riadt vissza az úrbéri állomány megcsonkításától majorságának kiépítése kedvéért. Ugyanerre vall az 1610-i urbárium is, amely szerint „se'ler adóval nem tartozik, mert az seller földet az ur szamara szantiak"81 és többhelyt — ha nem is általános gyakorlatként — „az puztaik után való feöldeket" is „az ur szamara szantiak, vetiok".8 2 Ez az urbárium különben Szendrővel együtt írta össze a Gömörmegyei csetneki uradalmat is, amely ezidőtájt ugyanannak a földesúrnak, Lórántffy Mihálynak a birtokában volt s — a török gyakori pusztításai ellenére83 — maga is megtette a kezdő lépéseket a majorgazdálkodás útján.8 4 A XVII. század további folyamán azután, bár a két testvérumdalom sorsa hosszú időre elvált egymástól, a majorgazdálkodás itt is, ott is továbbfolyt. A szendrői uradalmat 1633-ban a Szepesvárnál már említett gróf Csáky István kapta meg, aki majorkodtató „kemény földesúrnak" bizonyult;85 a század közepén pedig a murányi birtokos, gróf Wesselényi Ferenc nádor kezére jutott, aki alatt a majorsági termelés még nagyobb lendületet vett. A szendrői ?5 O. L. U. et С. 25:2 és 25:7 alapján. " Az uradalom falvai egyhangúan tiltakoznak az „intolerabilis servitus" ellen. O. L. Csáky-lt. kassai 68:1. 77 Pretio conducti mercennarii: Szendrő, Sajóvámos, Edelény. U. o. 78 „ est territórium sive fundus desertus Palffalva vocatus, ubi. . . tamquo in allodio arare.... de iure tenentur." U. o. 79 A besenyőiek panaszkodnak „de foenetorum suorum occupatione per- •• provisorem". U. o. 80 V. ö. О L. Nemzeti Múzeum. Törzsanyag. 1572. június 15. H Szilire. O. L. U. et С. 120:2. 82 PI. Felső-Pokorád, Sence. — A szendrői uradalomhoz ugyanis hozzátartozik akkor a szendi (Abaúj\ serkei, pokorádi, derencsénvi (Gömör) jószág is. amelvek közül különösen Szenden van viszonylag kiterjedt, több falu jobbágyait robotoltató majorság. U. o. 83 Ha i. m. I. 153-84 O. L. U et С. 120:2. 85 Deák Farkas: Gr Csáky István életrajza. lip. 1883-"103—104. 130-131 26 Száaadoík 18-23
