Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 391 10 emberre jut egy kocsi. Minden 1000 katona után kb. 1000 lépés hosszú hadtápkocsisor vonult. Ezekben a kocsikban benne van a lövőszereket szállító kocsik száma is. A szekér csapat állomány nekn tudta a lovasság mozgását követni, sokszor lemaradt, bár Bethlen törekvése az volt, hogy seregének többi részével együtt legyen. De így sem tudta mindig biztosítani a hadsereg ellátását, ha az egész tömegében egyszerre vonult a szegény, ellenség által már felélt területeken. Ezért nem mindig tartotta együtt seregét menet közben, ahogy kifejezd: „együtt nem jó soha annyi"sokaságnak lenni, mert maga megemészti magát, nem találván sé magának, se lovának elegendő eleséget".1 0 " Eljárása egyben a nép anyagi erőinek kímélését is jelentette. Mindebből látható, hogy ez a kor viszonyaihoz mérten jól ellátott, fizetett és fegyelmezett hadsereg sok gondot és széleskörű irányítást igényelt. t Bethlen kizárólagosan maga vezette hadseregét. Maga mondja: „amely hadnak bizonyos feje nincsen, hainem sok igazgatókból áll, gyakran megtörtént, hogy nem jól su с cédáit az dolog".104 Az egységes akarat seregének minden mozdulatából visszatükröződött. Annak viszont, hogy Bethlen kezében futottak össze a hadszervezés és ugyanakkor a hadvezetés szálai, megvolt az a hátránya, hogy a közvetlen hadvezéri teendőktől elvont egy olyan tehetséges katonát, mint amilyen ő volt. Bethlen ennek ellenére a harmincéves háború egyik legnagyobb hadvezére, akit Zrínyi méltán állít Mátyás király mellé. Nem voltak környezetében olyanok, akiikre munkájának egy részét nyugodtan átháríthatta volna. E tekintetben hasonlít sorsa Rákóczi Ferencéhez. Bethlen vágyairól egyébként helyesen ítél az őt aránylag jól ismerő Keménv János:. „Ez nagyemlékezetű Bethlen Gábor igen martialis ember vala, kitől hallottam mondani: hogy csak volna más, ki procurálmá az hadak fizetését s derék hadaknak egybeszerzését s újítását, prófontolását, egyébiránt az had viselést abban való minden molestiákkal örömest felvenné, és soha homnyában is lakni békességben nejm'kevánma, hainem hadakozásban töltené egész életét."10 ' Ilyen irányú vágyait megvalósítani nem tudta, és például 1621 nyarán, a legnagyobb harci zajban is foglalkoznia kellett a hadsereg újoncozásával. a kén, viasz árának kérdésével, Báthory Anna ügyével, otthoni csikóinak neveltetésével, anabaptista mesterek szerzésével és még egy sor hasonló problémával, nem beszélve sokágú diplomáciájáról, melynek fonalai az ő kezében voltak. Ennek ellenére megállta helyét a csatatéren is, és győzelmei a XVII. századi magyar szabadságharcok legfényesebb katonai eredményei közé tartoznak. melyek az utókort a nemzeti büszkeség jogos érzésével töltik el. A reakoiós történetírás szerette csetepatékká lefokozni Bethlen harcait (Szekfű), vagy lekicsinyelte „magyar harcmódját" (Angyal). Azon túl hogv nemzetietlen ós álobjektív ez az elmélet, a hadászati eredmények és a korabeli harcászat, főleg a magyar harcászat meg nem értéséből fakad. IV. A történeti irodalom Bethlen első felszabadító harcának katonai eredményeit még úgy-ahogy megemlíti, de második és harmadik támadásának fényes pontjait szűkszavúan említi, vagy elhallgatja. F, tanulmány fe'adata nem lehet Bethlen elfelejtett csatáinak méltatása, mégis szükséges egyes győztes lépéseinek a közelebbi megvilágítása, hogy le tudjuk mérni a népi harcmodorhoz való alkalmazkodásának helyességlét, a lovas taktika jogosságát. Nem véletlen, hogy ezek a hadi események egyúttal büszkeséggel töltik el. a felszabadult és a szabadságáért harcolni kész magyar népet. Ilyen esemény-Ma Török-magyarkori állam-okmánytár I. 364—365. 1. "" Polit, lev. 63. 1. ie * Kemény János önéletírása, 148—149- 1.
