Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 381 gyalogság megerősítésére, különösen harmadik szabadságharcában érezte a gyalogság szükségét, aminek hiányában nom. tudta teljessé tenni Wallenstein megverését. De már hamarabb is írta Thurzó Imrének : „a gyalogságot ne felejtse, mert arra volna nagyobb szükségünk". Dicséri kék gyalogosait, akik nagyszerűen megálltak helyüket a német gyalogosok ellen Strasnicza piacán, olyan tüzet zúdítottak rájuk, „miint akár a mustrács".151 Tudja, hogy „ha sok százezer lovas vagyon is egy hadiban, de ha gyalogja nincsen, kevés dolgot vihet véghez emlber szoros helyeken és várak alatt kópiával, nyíllal".'52 A gyalogságtól tehát a tűzhatás fokozását várja. Súlyt helyez a gyalogság képzésére, és amint láttuk a földesurakat kötelezi, hogy gyalogos jobbágyaik nak tegyék lehetővé a kiképzést. Mivel azonban ez sem volt biztosíték, hogy jól képzett, puskához értő gyalogosokat nyer, az országgyűlés kimondja, hogy a jobbágy maga helyett 3 forint hópénzt adhat, amin gyalogost lehet venni.1 5 ® Így sem volt eilég jól képzett gyalogosa, akiknek a számát német zsoldosokkal igyekezett növelni. Második hadjárata alkalmával Hodoninnál annyira szüksége lett volna gyalogosra, hogy hópénzt és nemességeit igért azoknak a lovasoknak, akik lóról leszállva, gyalog fognak ostromhoz.1 5 '1 Tehát Bethlen a korszerű haditudomány elveit képviselte a gyalogság fontosságának felismerésével. Ezzel ellentétben áll a gyakorlat, mely nemcsak azt mutatja, hogy megfelelő, puskához értő gyalogosokat nem fcaílált Bethlen, hanem azt is, hogy a lovas harcmódot szívesen és-eredményesen alkalmazta. A kérdés megoldásához az vezet el. ha megnézzük Bethlen ellenségeit, a Habsburg-csapatokat. A német hadsereg rendelkezett ugyan hatalmas gyalogsággal, de nem rendelkezett azzal a technikával és tüzérséggel, amely a gyalogság mozgását gyorsabbá és biztosabbá tehette volna. Ilyen fegyverek csak a XVII. század végén jöttek létre, a század folyamán általános volt a dzsidás. kopjás és puskás gyalogság, amely 8—10 embernyi mélységben állott fel. Az első sorok tüzeltek, addig a hátulsók előkészíttették puskáikat a lövésre. A puskák tökéletesedésével imát 5—6 ember mélységű vonalaik ns alakíthatók voltak, és a csatarend közeledni kezdett a vonal álláshoz, melyben a dzsidás. kopjás katonák már csak a lövészek fedezésére szolgáltak.155 Ettől azonban Európa még távol volt a XVII. században, és csak Gusztáv Adolf svéd király tetit miaigy lépéseiket ebben az irányban, aki ennek köszönheti győzelmeit. A gyalogság Európaszerte maradt a régi: mozgásra alkalmatlan, képtelen a döntő és nyílt összecsapásra. Ennek a gyalogságnak a talaján csak a Montecuccoli-féle formailizurtös sarjadhatott ki, amin Zrínyi •Miklós annyit bosszankodott. Fejlettebb lövőszerszámok hiányában ide kellett jutni, viszont fejlettebb technikához polgáriasodó társadalom kell. Ilyenről pedig alig lehet beszélni mind a Habsburgok, mind Bethlen esetében. Viszont Bethlen nem akarhatta, hogy az általa annyira megvetett német sánc-taktika és terméketlen állóharc (rövid ideig való puskázás, majd visszavonulás, felalájárkálás Stb.) átka elérje. Ismerte a lőfegyverek gyengeségét. 1626-os hadjárata után Murtéza basát vendégül látta Körmöczbányán. Lövő-bemutatót tartottak, és a fegyverderék (páncél) be seim horpadt a pisztolylövésre. Ugyanakkor Murtéza nyíllal könnyen átlőtte.156 Ilyen körülmények között a gyalogos lövészek számának felduzzasztása a régi fegyverekkel elkerülhetetlenül oda vezetett volna, ahova a Habsburg-hadseregnél vezetett, a csapatok. 151 Polit, lev. 272. és 261. 1. 152 Török-magyarkori állam-okmánytár I. 363. 1. 153 E. O. E. VI. 415—416. 1. 181 Kemény János önéletírása, 60. 1. 15 "' Engels: \ gyalogság taktikája, anyagi okokból lc\ 1948. 343. 1. 158 Kemény János önéletírása. 110. 1. - ^ CS Antidüh ring, Szikra
