Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 387 (incursion), melyeik éppen a lovasság révén válnak ellenállhatatlanokká. Igen gyors seregének mozgása, ha kell, gyorsan vissza tud vonulni a hátországba.141 Bethlen magának tartotta fenn a lovasság közvetlen irányítását. Erre a lovasságra építette kiváló hírszerzését. felderítését, mellyel úgyszólván az ellenség minden lépését előre megtudta. A még tapasztalatlan Rákóczy Györgynek írja 1619. október 30-án: „Homooniai állapatjának mikor én Kassán' volnék annak is végére mennék, mely nap hány tál étket visznek asztalára". Hangsúlyozza, hogy „piaczioin hallotta híreken nem fundálhat ember".142 A lovasság nélkül nem vailósíitihaitita volna meg módszerét, mely az ellenség meglepetésszerű megelőzésében és rajtaütésszerű megtámadásában állott. 1619 októberében az ellenség nem várta, hogy Pozsony felé megy. Bethlen egy gyors lovaskülönítményt küldött Pozsony alá, ahol katonái megsemmisítették Tiefenbach mit sem sejtő csapatát, az ágyúkat elvették tőle, Tiéfen• bach néhány száz emberével menekült meg. Meglepetésszerűen támadták meg Érsekújvár aliatt is az élelmet gyűjtő németeket Horváth István lovasai, és miután szétszórtak 300 puskás németet, a segítségükre siető Buquoi generálist is elfogták, majd megölték', és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek. Hasonló fordulatokban gazdag Egri Istvánnak 1200 lovassal a bányavárosok körül 1621 nyarán kifejtett harcászati tevékenysége is. Mindezek a mozdulatok a félelmetes hajdúlcs továbbélése, felszívódása a reguláris hadvezetésbe. Az előbb említett kitűnő felderítés nélkül természetesen nem érvényesülhetnek. Pl. 1620-ban Bethlen győzelme Pozsony mellett Dampierre és Coffialto felett nem képzelhető el a felderítés nélkül, mely- észrevette, hogy Dampierre robbanóanyaggal teli hajókat úsztat a Dunán lefelé a pozsonyi híd felrobbantására, és megsemmisítette azokat. Bethlen mindig hangsúlyozta az „eleiben ballagás", a megelőzés fontosságát, a támadó kezdeményezést, és ezt nem te engedte ki soha kezei közül. Támadásainak gyorsasága is lovasaiinak fürge mozgásával magyarázható. 1619-ben Kassáról 50 mérföldet 13—14 nap alatt tett meg, 1626-ban a Gyulafehérvártól Debrecenig tartó utat 18 nap alatt teszi meg úgy, hogy Kolozsváron öt, Váradon négy napot várakozik. Ö maga Kassáról Krakkóba &—10 niap alatt tervezi a menetet, ha meghívják lengyel királynak.14 3 A jó felderítés, gyors mozgás és rajtaütésszerű támadás lehetősége szinte csábítja Bethlent olyan hadműveletekre, amelyek nem mások, mint a nép;i lestaktika egész hadseregre alkalmazott formái. Pl. 1621 márciusában olyan tervvel is foglalkozik, hogy-Kassára vonul vissza, úgy tesz, mintha hadait elbocsátotta volna, közben pihenteti őket, s ha а német Buda irányába vonulnia, hirtelen összeszedné hadait, és gyorsan megtámadná- az ellenséget, akik .,rettenetesen confundáiltatinának".144 Ebből megvalósult annyi, hogy Bethlen a lassan előrenyomuló Buquoi elől gyorsan hátravonult Kassára, ott nyugodtan néhány hétre szélnek eresztette hadait, hogy azok kipihenjék magukat, s csak mikor a nagy német sereg ^Érsekújvárhoz érkezett, lepte meg azt egv hirtelen ellentámadással. Ennek" a módszernek szerves kiegészítése volt az ellenség fáradhatatlan üldözése. Érsekújvár alól is a Csallóközig támadta, csipdesbe, üldözte Lichtensteint. Az ellenség i,,fárasztása, fogyasztása", menet közben kisebb 141 Roe: Negotiations 277, 339, 543. 1. 142 Pol. lev. 146, 149. 1., u. о. a hírszerzés fontosságáról: 38, 58, 159, 160. 143 Szilágyi S-: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek történetéhez. 1873. "ÓH. 1. Szádeczky: Bethlen G. levelei Illésházy Gáspárhoz, 92. 1. Természetesen lovasságának a mozgása sokkal gyorsabb hadseregének átlagmozgásánál. A Wallensteinféie lovasszabályzat szerint a megtehető napi út 4 mérföld, ami alig múlja felül Bethlen egész hadseregének átlag gyorsaságát és hozzá sem mérhető a magyar lovasok teljesítményeihez, Rallagi Aladár: Wallenstein horvát karabélyosai Bpest 1882. 136- 1-Bethlen szinte közmondásos jelszava volt: pcriculum in mora (a késedelmességben rejlik a veszély). 144 Török-magyarkori állam-okmánytár I. 267. 1.
