Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 375 egy csak tőle függő, központosított államhatalmat kifejező hadsereg. így egyes urak elpártolása tőle nem jelenthette a hadsereg erejének komoly csökkenését, míg viszont pl. Wallenstein állásfoglalása létkérdése volt a császári hatalomnak. Egyik legnagyobb kölcsön, amiről tudunk, a később hűtlenné vált Horváth Istváné, aki 1621-ben 5000 forintot saját zsebéből a hadseregre fordított, 5000-et pedig Bethlennek adott kölcsön.11 8 Kemény János írja, hogy Bethlen zsoldos gyalogsága élete vége felé „többültön többült". Ugyanakkor ismerjük az 1629-es gyulafehérvári országgyűlés 4. törvénycikkét, amely szerint a rendek, ill. nemzetek a „quartirokban levő", tehát táborban elhelyezett, állandó sereg fenntartására megszavaznak kapunként 5 forintot.119 Ez egy speciális hadiadó csirájának tűnik fel, és belevág Bethlen terveibe, aki állandó zsoldos seregének nagyobb arányú kibővitésére gondolt. Azonban enélkül is megvolt az az állandó mag, melyet szükség esetén jóval 10000 fölé tudott emelni. Már 1620-ban beszél egy kb. 20 000-es hadseregről, melyet ki tudna állítani. Bízhatott azokban a forrásokban, melyek háború esetén rendelkezésére állottak. Ilyen volt mindenekelőtt az előrenyomulása alkalmával lefoglalt katolikus nagybirtokok zálogba adása. 1619. okt. 20-tól nov. 23-ig tartó hónap alatt Bethlen Pozsonyban 11 000 forintot és 600 császári tallért kapott az egyházi javakért. 1620-ban az elzálogosított katolikus vagyonokból nyert jövedelme 53 200 forint, 1621-ben 113 750 forint.12 0 Ott voltak a felvidéki bányavárosok, melyeknek birtokbavétele Bethlen hadjáratainak egyik kulcskérdése volt. Míg a hadsereg elfoglalva tartotta őket, Bethlen protekcionális leveleket osztogatott számukra, mikor kivonult belőlük, a kineskészletet is elvitte onnan, amint erről Kemény János beszámol.12 1 Nem kis jövedelemforrásul szolgált az elejtett hadifoglyok váltságdíja sem. Pl. Bethlen 1000 forintért ad vissza Pázmánynak két vallont.12 2 Az erdélyi államháztartás jövedelmein kívül ezek voltak a fő bevételi források, a külföldi segítség összevéve egy későn érkezett dán pénzküldeményből állott (30 000 tallér). Bethlen kiadásai súlyosak. 1623-as felszabadító harca idején 5 hónapnak a költségeit több, mint 400 000 forintra teszi.12 3 Ezek a terhek azonbaih elviselhetőok voltak Bethlen számára, aki nagyobb adósságok nélkül fejezte be hadjáratait. Jellemző eset, mikor a fejedelmi párnak gondot okoz a Károlyi Zsuzsannát Kassára kísérő katonák hópénzének pontos kiutalása.12 4 Bethlen kötelességérzete a pontos fizetés terén onnan ered. hogy látta a népnek a két ellenségtől való pusztulását, és tudta, hogy a katonáskodó népnek fontos anyagi alapja a zsold, ami nélkül kénytelen magát az erőszak vonalán, rablással fenntartani. így pedig fegyelmezett hadsereg rem képzelhető el. A néppel kapcsolatos magatartását jellemzi, hogy a jobbágyokban is elsősorban a kaitonaanyagot látja és kíméli, melyre nagy szüksége volt hatalmas távlatú terveihez. Különösen az érintkezési területek jobbágyait védi. Ha kéli, ír a temesvári pasának a gyulai és lippai jobbágyok érdekében, kiket török, magyar egyaránt- adóztatott. Máskor a havasalföldi bojárokat figyelmezteti, hogy nekik segítségül adott csapatait küldjék vissza, nehogy „az országbeli szegénységnek" kárt tegyenek kóborlásuk közben. A csanádli püspököt kéri, 118 Győri történelmi és régészeti füzetek II. 1863. 262. 1. 110 E- O. E. VIII. 495. 1. 120 Győri tört. és rég. füz. 257—264. 1. 121 Bethlen hol pénzt, hol gvalogosí. hol fegvvert kér a városoktól. V. ó.Sziláqyi S.: Bethlen Gábor levelezése, Bpest. 1886. 136. 141, 150. 163, 181. 1. stb. 122 Hanuy: Pázmány Péter összegyűjtött levelei. I. 319. 1. (Bizonyára fontosabb személyekről volt szó!) 123 Bethlen G. levelei Illésházy Gáspárhoz, 68. 1. 124 Történelmi Tár 1879. 259. 1. 1620-ban Thurzó Szaniszlóhoz írt leveleiben Tefrénszerűen köti lelkére a katonák gvors és pontos fizetését, Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelezése. Bpest 1886. 92, 96, 121—22. 1. stb.
