Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
376 wittman TIBOR hogy ii lippai hódoltsági területen ne szedjen adót, ő sem kér szolgáltatást tőlük, nehogy elbujdossanak. Lakatlan helyekre adómentességet mondat ki, hogy oda gyorsabban telepedjenek. A jobbágyok teherviseléséről írja Halil basához: vagy adót vagy katonáskodást lehet kívánni a jobbágytól, de „egy husrul két bőrt nem nyúzhat senki".12 5 Uralkodása elején az országgyűléssel kimondatja, hogy azokat a jobbágyokat, akik Basta idejében a „nagy éhség miatt" loptak, ne büntessék.12 6 Maga is a Basta-idők szenvedő részese, aki élete végéig emlékszik az átélt borzalmakra, németellenes érzelmeinek ez az egyik fő forrása. Nem volt rejtve előtte a nép akkori szenvedése. Ha ezt a népet katonaként a német elleni harcokban fel akarta használni, akkor észszerű jobbágypolitikát kellett folytatnia. Ez a népet kímélő következetes vonal komoly próbának volt kitéve a harcok idején. A fosztogatás, dúlás még a fegyelmező hadvezérek erőfeszítései ellenére is természetes jelenség ebben a korban, mikor a hadsereg ellátásának a terhét a megszállt területek lakosságára hárítják. A néppusztító császári zsoldos csapatok minit hódítók а hadfegyelem rendkívül alacsony színvonalával tűntek ki. A császári tábornokoknak Л"тп is volt törekvésük a hadfegyelmet éppen Magyarország területén gyakorolni. Ez csak a kor legjobb, igaz ügyért harcoló hadvezéreinek lehetett célkitűzése. Bethlen a hadfegyelem szigorú 'megtartását a lakosság megnyerése eszközének tekintette. ami nélkül nem lehet tartósan biztosítani a felvonulási területet, az utánpótlási vonalat stb. A reakciós történetírás kihangsúlyozta, hogy Bethlent támadásainak „szélsőséges, kihágásokra kész katolnkuseJlcnes iránya" -megfosztotta a nyugati magyarok támogatásától és a városok rokonszenvétől.'27 Ami a kihágásokat illeti, a dolog nem így áll. Bethlen törekvései oda irányulnak, hogy rendben tartsa seregét. Elhatárolja magát a „Bocskai fejedelem idejében történt módoktól", és büszkén írja lllésházy Gáspárnak, hogy ,.Érdéltől fogva 32 öreg barmot az én hadam meg nem nyúzott" . . . Katonái 1626-ban „bitangot nem öttenek, annál inkább maigumk asztalára nem hogy egyebet, de egy tikot is eddig fel nem főztenek".12 8 1621-es győzelmeinek idején írta feleségének: ... „felette nagy piaezunk vagyon, minden felől sok élést hordanak reá, mivel pénz nélkül nem hagyunk semmit elvenni". Rákóczy Györgynek, mint fiatal hadvezérnek lelkére köti, hogy „az hadakat részegségtől kell igen oltalmazni", maga pedig intézkedéseket hoz csapatainak erkölcsi fegyelmezésére.120 16214xsn három tisztjét felakasztatta, mert megszegték azt a parancsát, hogy keresztény rabokat ne adjanak el a töröknek. Második hadjárata alkalmával Esztergom körül Basa Istvánt akasztatta fel, mivel szegény emberek köntöseit elrabolta.13 0 A fejedelem külön levelekben szabályozta, hogy hol lehet a csapatoknak élelmeződniük, egyébként minden katonának zsoldjából kellett élnie. A főkapitánynak nem volt szabad megengednie a prédálást. Külön oltalomlevelet adott ki egyes városok számára, ahol minden visszaélést szigorúan megtiltott katonáinak. Külön hadparamcsok szabályozták hadainak magatartását. Élete utolsó évében is részletes rendtartással szabályozta a katonaéletet. Minden kihágásért a'tiszteket tette felelőssé, a fosztogatásért karó 125 Tőrtérjelmi Tár 1879- 767, 750. 1. E.O.E. VI. 551. 1. Tört. Tár 1880 . 738. 1, Heves harcok közepette sem felejti el a hozzá forduló Czibere Pálné jobbágyasszony ügyét a kassai tanácsnál sürgetni, mivel az sokáig halogatta Cziberéné férje gyilkosának megbüntetését. 1620. dec. 6, Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelezése, Bpest 1886. 153. 1. I 12U E. O. E. VII. 253. I. ) 127 Szekfü i. m. 120, 121. 1. l2S Szádeczky: Bethlen G. levelei lllésházy Gáspárhoz 8. 101. 1. 128 Történelmi Tár 1879. 215. 1., Pol. lev. 127. 1. Gindely: Okmánytár . .. 319. 1.. Kemény János önéletírása 26. 1.
