Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 367 A nemzetközi viszonyok nem voltak arra alkalmasak, hogy a német és a török egymás elleni harcának felhasználásával biztosíthatta volna Bethlen az ország felszabadítását. A török birodalmat a janicsár-lázadások és a perzsa támadások, a németet pedig a nyugati hatalmak támadásai, a harmincéves háború első évei kötötték le, és ez szükségessé, tette mindkét fél számára az egymással való béke megőrzését. Ezt Bethlen uralma idején négyszer újították meg (bécsi, komáromi, gyarmati és szőny

i béke). A béketárgyalásokcin Bethlen nem közvetíteni akart,Tiánem a kéf telet"egymásnak ugrasztani. Innen látszik, milyen erőnövekedéssel állunk szemben Bocskay korához képest, amikor a zsitvatoroki békét éppen a magyarok érdekében, a két erő közti felőrlődés elkerülésére közvetítette Bocskay! Most éppen az ellenkezője látszott kívánatosnak, és ezen Bethlen sokat fáradozott. Nem félt, hogy a két ellenség közti összecsapás a magyarok elpusztulását eredményezi, mert bízott a szilárdan kiépített erdélyi államban és egy ideig nyugati szövetségeseiben. Sokáig remélte, hogy sikerül tartós egységre és szövetségre jutni a Habsburg-ellenes európai hatalmakkal, és a németek leverése után ezekkel együtt nem lesz nehéz a törökkel szemben fellépni. E nyugati szövetségesek is felismerték, hogy milyen hasznos és a közös ellenségre veszedelmes fegyvertárs kínálkozik Bethlenben. Erejét nagyra becsülték, és a törökre való befolyását fontosnak tartották. Általános felfogás, hogy senki sem képes a német császár erejét katonailag annyira meggyengíteni, mint ö.3

e

De úgy kívánták Bethlen köreműködését, hogy nekik cserében miinél kevesebb áldozatot kelljen hozniok. Az angol diplomácia finnyáskodik a keresztény érzület nevében, mikor arról van szó, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatokat Bethlennel.87 De mikor aktív támogatást várnak tőle, akkor az angol király már fontosnak tartja Bethlent „táncba vinni".3

8

A konstantinápolyi angol követ szerint is „nemes eszköz" lehet Bethlen arra, hogy az angol király vejének, Frigyesnek visszaszerezze a cseh trónt, ezért érdemes neki legalább „harmadkézből való okot adni a reményre".3

9

De amikor a megígért pénzsegélyről volt szó, mellyel Bethlen csodákat művelhetett volna, akkor mind a yflencgi, mind a fiancia, főleg az angoL de még a holland- diplomácia is az államháztartás hiányaira hivatkozott, vagy a kérdést a jövőbe utalta. A józanabb nyugati politikusok is kénytelenek voltak Bethlen egyes békekötései után belátni, hogy milyen sokat tudtak volna vele együtt elérni, ha segítik anya ail ag.40 Bethlen második harca idején viszont a magas angol politika jóleső érzéssel állapítja meg, hogy a támadás gazdasági csődbe kergette a német császárt. Ausztriában gabonahiány van, az árak magasak, ami kedvező az angol üzleti érdekeknek.4

1 Bethlen méltán felháborodással utasította vissza az ilyen ingatag szövetségesek vele szemben felhozott vádjait, melyek nehezményezték, hogy Bethlen tudtuk nélkül kötött békét. Szerinte a nyugatiak mint „a dolgok távoli lusta szemlélői", akik nem segítettek neki, nem formálhatnak jogot a vádolásra, és mérsékeltebb hangra inti az angol követet.4

2

A tények kiábrándították Bethlent nyugati szövetségeseiből, és utolsó harca előtt már a dán király M Tört. Tár 1879. 545. 1., Rusdorf: Mémoires, II- 168., Roe: Negotiations, 286, 303, 317. 1. stb. 37 Roe: Negotiations, 502, 504. I., Rusdorf: Mémoires, I. 406. 1. w „tirer à danse", Rusdorfj: Mémoires, I. 645. 1. la Roe: Negotiations, 254. és 815- 1. Roe: Negotiations, 256. 610. 654. 1., mentegeti királyát Bethlen előtt: 613. 1. Az angol közömbösségről még Rusdorf: Mémoires, I. 681, II. 237—38. Orániai Móric langyos állásfoglalására Miklós i. m. Protestáns Szemle. 1929, 602. 1. A franciára, kinek „pénz nem menne át ujjain", Roe, i. m- 548. 1. stb " Roe: i. m. 201. 1. " Roe: i. m 681—682. 1.