Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
360 WITTMAN TIBOR követe is aláhúzza a szász-weimari herceg előtt, hogy Bethlent komolyan meg kell nyerni, mert nem akarja többet, hogy cserben hagyják.4 3 Egyedül a dánok, harcoltak mellette, de eredménytelenül. Gusztáv Adolf, a sógora is csak"ugy látszik felhasználhatónak előtte, ha az oroszokkal összefog a közös ellenség, a lengyel ellen. Ez az út járható volt, és később a lengyelek elleni orosz-svéd együttműködés meg is született. Ehhez még az orosz-magyar (erdélyi) kapcsolatok felvétele lett volna szükséges, és Bethlen ha'ála évében meg is tette a szükséges első lépéseket. Már 1628 októberében írja: „Bizonyos legyen azért az követ úr (Thomas), s ő általa az felséges muszka fejedelem, hogv mi bennünk állhatatos jóakaratot talá1, örömest készek leszünk ve'e confoedcrálnii. s azokról tractálni az melyekről kévánja."44 Toldalagi, Bethlen portai követe már ekkor igvekszik felvenni a ^apcsolatot az ottani orosz követtel, és az egvik orosz követségi beosztott arra is vállalkozik, hogy elmegy Bethlenhez, amiből látható, boöv az orosz-magvar szövetség gondo'ata Mihail cár kormánva előtt is kívánatosnak tűnt fel.4 5 Bethlen a tettek embere maradt, követei halála pillanatában úton voltak Moszkva felé. Az ország egvsé"esíté«ére és felszabadítása m iránvuló erőfeszítéseiben két eszköz: az ellenségek közti ellentét kihasználása és a nyugati szövetségesek segítsége, nem hozhatta meg a kívánt eredménvt. és Bethlen nem is értékelte túl őket. Maradt még két megoldás. Az e«vik, melynek Bethlen egész é'etén át taposta az útját, a német és török által hasonlóan fenyegetett szomszédos országokkal va'ó erőepvesítés. Előbb erre a csehek és morvák látszottak alkalmasnak, akikkel való kapcsolatai a cseh-magyar történelmi érintkezések sorában ioen kimagasló helyet foglalnak el. Ezek fontosságát nem csökkenti, hogv főleg a gyenge Frígves-fé'e diplomácia és a cseh rendek po'itikáía keretem belíil mozogtak, v'szont értékét emeli, hogy a cseh nemzet történelmének egvik íegbőiiesebb pillanatában találták meű cgvmás kezét a csehek a magvarokkal a közös ellenség ellen.4' A fehérhertvi csata, a cseh nemzeti mozgalom vérbefoitása után a lengyel trón mertszerzése foglalkoztatta Bp th'ent, nemcsak utolsó éverberi. amint a régi történetírás hangoztatia. és fő'eö nem mint „melancholiáiában" utolsó reménysugár, Iranern már jóval e-lőbb és reális lehetősértekkel.47 különösen ha az . orosz-magvar szövetség a lenövel pán ok e'i'en létrejöhetett volna. E szomszéd országok egyesítésének kérdé«e elsősorban a nemzetközi ve/o^vokban beallo változások függvénye, melyeket nem állt Bethlen módjában iránvítani Viszont rendelkezett Bethlen azzal a hatalmas erővel, melyet állandóan 43 Tört. Tár 1881. 113. 44 Török-magyarkori állam-okmánytár II. 92. 1. Valódi nevén Foma Kantakirainról van szó. aki ebben az időben érkezett Moszkvából Konstantinápolyba, hogy a cár és a szultán Megegyezéséhez elnyerje a szultán fogadalmát. Szövetség azonban a tárgyalásokból nem jött létre a lengyelek ellen. Azonban Bethlennek fürge diplomáciájának kellett lenni, hogy ennek a reális lehetőségét ily hamar észrevette, és épített rá! Az orosz-török tárgyalásokra: Szmirnov: Ross'zija i Turcija v XVI—XVII, vv. 1946. Moszkva, II. 24—26. 1. 45 Mikó: Erd. Tört. Adatok, I. 254. 1. V. ö. még: Wibling: Talleyrand és Roussel követsége az orosz cárnál. Tört. Tár 1887. és Márki S.: Orosz-magyar érintkezések az erdélyi fejedelmek korában. Erdélyi Múzeum 1894. 4a A csehszlovák-magyar kulturális egyezmény aláírása után tartott beszédében Révai József hangsúlyozta többek között „a két nép közös fronton vívott nemzeti bar cait a Habsburg-elnyomás ellen, Bocskay és Bethlen Gábor idejében", mint amiknek a feldolgozása a történészek nemes feladata. Szabad Nép 1951. nov. 14. 3. 1. Ez áll elsősorban Bethlen és a cseh nemzeti felkelés kapcsolatának kérdésére. 47 Bethlen Gábor levele Balling János munkácsi kapitányhoz: 1624 aug. 19. Szilágyi Sándor: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek törtpneíéhez. Budapest, 1873. 66—68. 1. Arra, hogy Bethlen már 1622-ben felvetette konstantinápolyi követei előtt a lengyel királyság gondolatát, Haga Kornél és Roe jelentései utalnak, v. ö. Miklós ö-i m. Protestáns Szemle 1929. 600. 1.
